A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. szeptember 1., szerda

Napi színes- Csak érdekel ,kinek mi a fontos!

 


Nem mondom, hogy nem időigényes, ( sőt!)  de nagyon jó dolog  tallózgatni a hírek között, legyen az politika, gazdaság, bulvár, sport.

Úgy általában is, jó, ha egy "médiás" mindenevő, mert sok dolgot meglát, hall és észrevesz és , ha jó abban, amit csinál, akkor a sorok között tud értelmezni.

A ma legfontosabb hírei között ott  van az iskolakezdés, ami azért is lényeges esemény, hiszen a nebulók megkezdik a tudás "felszívását" az arra rendszeresített módon. Azt nem mondhatom, hogy iskolában,mert vagy lesz, vagy nem lesz ún. jelenléti oktatás, ha nem, akkor online antiszockodhatnak a diákok. Még nem olvastam tanulmányt, de saját tapasztalatom, hogy mekkora károkat okozhat az elszigetelődés és milyen nehezen lehet az antiszoc embereket visszavezetni a társadalom lét pörgős oldalára. Amúgy is ki van téve az ember  élete hosszú során sok-sok kirekesztésnek, de ha már az iskola is az a hely, ahol nem tudod magadba szívni azt, hogy mások is vannak és alkalmazkodnod kell, vagy elfogadnod, na szóval az óriási hátrány a jövőre nézve. 

Persze, vannak, akik ma hagyományosan megnyitják a tanévet és vannak, akik "magyarkodva" homofóbizálnak évkezdés gyanánt, mindezt vagy maszkban, vagy maszk nélkül, oltási igazolvánnyal vagy csak úgy egyszerűen , ünnepélyes keretek között. Persze még mindig ég az oltottak és oltatlanok vitája, de igazából már senkit nem nyom a falhoz a dolog, legtöbben csak átlépnek rajta, mint azon a bizonyoson és a saját jól felfogott érdekükben távolságot tartanak, maszkot hordanak és élnek! 

Azért hozzáteszem még mindig kísérleti fázisban vannak az oltóanyagok és sehol a világon, senki sem kiáltott fel, hogy most már ez a tuti, ez biztosan jó! Szóval rendezkedjünk be egy önvédő és másokat védő viselkedés mintára , oszt jó napot!  Aki pedig ki van "éhezve" a többszöri ingyen oltásra, tegye azt, semmi és senki nem gátolja benne! 

Én igazán fontos eseménynek tartom ( és velem együtt még nagyon sokan) a Paralimpiát  amit Tokióban augusztus 24. és  szeptember 5. között rendeznek meg. Magyarország 4 arany 3 ezüst és 3 bronz éremmel a 19.-ik a résztvevő országok között. Paralimpikonjaink hihetetlen energiát fektettek ezekbe a helyezésekbe és azokba is, amelyekért ugyan érem nem jár, de azzal, hogy képviselnek bennünket a maximális tisztelet igen. Már csak azért  is érdemes megemlíteni, mert amíg itthon kis torzsalkodásaikkal vannak elfoglalva "nagyjaink", addig mások leküzdve testi nehézségeiket öregbítik az ország jó hírnevét.

Na ugyanezt nem mondhatom el, arról a politikusról, aki Marosvásárhelyen "magyarkodott" úgy 10 ember előtt, akik csak egy Miatyánkra tértek volna be szeretett templomukba. 

Az imát elmondták, gondolom, de utána biztosan elhangzott egy Most segíts meg Mária imádság is!

Na , ha ezen túljut az ember, akkor már csak az újfajta hiányos szivárvány STOP! kampánnyal kell szembenéznie, amelyet az egyik kedvenc gyűlöletfertőző politikusunk tollából került ki! 

A STOP kampány célja lenne látszólag, hogy petíciót nyújtsanak be ,- de kinek is és hova?- Gyurcsány és Karácsony ellen. Valójában arról van szó, hogy : mennyien is vagyunk a 2/3-ból?

Ugye senkit nem téveszt meg, hogy ez a petíció, csak a kormánypárt saját kádereinek népszámlálása és semmi több! Biztos ez is rekordot fog dönteni, mind a konzultáció! Meg milyen jó, egy kicsit belepiszkálni az összefogás előválasztási kampányába!. Az biztos, hogy minél többet támadnak valakit, annál inkább mellé áll mindenki! Ez egy viselkedési alaptörvény, csak ezt "oda", abba " a vonaton írt egy órásba" nem rakták bele! Na , sebaj! 

Majd jól odasózunk nektek, fenyegetőzött az egyik parlamenti létminimumos, és íme félszivárvánnyal, félmegoldással ennyi kitellett tőlük. A színpaletta kicsit hajazott a gurulmadár animált rózsaszín verziójára.

Aztán van  az a bámulatos komcsizás, ami most megint elindult, a hirtelen újra jobb vagyok, de keresztény frontvonalon. Mindig ügyelni kellene arra, hogy , akik a hátunk mögül lőnek, lehet, hogy ők is onnan jöttek, ahova most éppen tüzelnek. De ha igazán pontos akarok lenni, akik, most a bal oldalon vannak már rég nem ugyanazok, hanem egy új generáció. Persze, hogy tanulnak az idősebbektől, hiszen, minden szakmát úgy lehet jól elsajátítani, hogy az "öreg szaki" a mesterfogásokat megtanítja! Igaz? Na ugye, erre való az iskola gyakorlati oktatása!  És kikötöttünk, megint a tanulásnál!

Nem szégyen, még 60 évesen sem, de az igen, amikor nincs kitől, mert  elhülyítettem magam körül  mindenkit és ilyenkor  nem marad más, mint megkérem külföldi "harcostársamat", hogy : ugyan írjon már nekem egy köszönőlevelet! Nem baj, ha ő már levitézlett és az sem, hogy nem  magyarul  írja, majd pont úgy fordítjuk, ahogy nekünk jó, csak  hát az a "lehet" az azért benne maradt a levélben!

Szeptember 5 és 12 között kerül megrendezésre a katolikusok  egyik legfontosabb eseménye az Eucharisztikus  Kongresszus. Bele  sem merek gondolni, hogy mi minden  csúnyaság fog itt még napvilágot látni.  De még mielőtt a nagy megmondó jól megfizetett kormánypárti emberek belekezdenének , csak szólok: az Eucharisztia: Krisztus teste a katolikus hit szerint , a legnagyobb titkok egyike, ne kezdjünk ki a pápával  és a világ egyik legnagyobb vallásának legfontosabb alapértékével!  Főleg mert ha valamihez nem értünk, ne magyarázzuk, és mert nem csak a több millió magyart,  hanem a világban élő majdnem 8 milliárd katolikust sértjük meg, és ugye szép a megbocsátás, de azért Ferenc Pápa a 8 milliárd ember vezetője! Ő speciel sem köszönőlevelet nem írt, de találkozni sem akart a jelenlegi vezetéssel, de ez már a múlté, de Ő is tudja, hogy sok dolgot meg kell tenni, ami nincs ínyünkre!

És akkor jöjjön a foci! Mindig van valami balhé, ha nem a szurkolók között, akkor  a médiában, de sohasem állja ki senki, hogy ne arcoskodjon, mert "futballhuligánnak lenni köll, ha élőben, ha blogon", de olyan nem lehet, hogy ne anyázzon valaki, mert az vele jár a szurkolással!

Én egyszer találkoztam ezekkel az elszabadult lényekkel egy Fradi -Dózsa meccs előtt 2-3 órával az aluljáróban , egyszer csak felbukkantak, már félmeztelen ( tehát alaptöltés 100 %, vagy ahogy manapság mondják power full) középen vagy 50 rendőr, menekülő  útvonalat én kreáltam magamnak! 

Szóval rémisztő! Persze a stadionjaink eddig is kihasználatlanok voltak, de a kormánykáder még így is 2 embert ki akart tiltatni, illetve" figyelmeztető lövést adott le", hogy ne menjenek oda a miniszterelnök jelöltek, mert majd lesz fogadtatás! Ejnye-bejnye, megint egy öngól, sokadjára! Persze így legalább könnyű lesz veszíteni!

S mi közben az afgánokat gőzerővel menti minden ország és nézzük a megrendítő képsorokat, itthon jár a kisvasút, fütyül az országra, kifütyüli a bírót , kineveti a parizer-evőt, az elgáncsolt egészségügyről pedig azt gondolja paralimpiai sport!

 Pedig egyszer mindenki beteg lesz, de lehet csak tényleg egyszer!

2021. szeptember 1.-én ennyi minden került tollvégre, hamarosan jön a dunapataji összefoglaló és az előválasztási infók, persze szigorúan annak, akit érdekel!

Levegőbe ugyanis nem érdemes beszélni, csak ha már tájékozódtunk! 




2021. június 14., hétfő

Megy a gőzös...


Nem kell kimozdulnom, csak figyelnem és okosan hallgatnom ahhoz, hogy az érthetetlen katyvaszból kibontakozzon az, amit ma divatosan konteónak, de régi , jó ügynöki szóhasználattal összeesküvés-elméletnek nevezünk.

Rengeteg energia robbant most a közemberek közé azzal, hogy a jelenlegi ellenzék előválasztási országjáró kampányát tartja. Ez folyamatos rendezvénysorozat, ahol a jövendő, vagy éppen most is népképviseletet gyakorló politikusok kimennek az utcára az emberekkel beszélgetni, meghallgatni őket, eléjük tárják a jövő teendőit, az elszámolásokat, a leszámolásokat és a kiszámolásokat is.

Eközben a mostani vezérpárt tagjai nem szívesen hagyják el a biztonságos , vagy annak vélt kuckóikat, így, habár lassan , de pöfögve, mint a 6,30-as gőzös, ami negyed kilenckor indul, el kezdtek ki-ki kukucskálni az ablakaikon, majd az ajtajukon, hogy tessék-lássék ők is megmutassák magukat.

Zsákjukban tengernyi ígéret, sok-sok kézfogás és persze az elmaradhatatlan dínom-dánom a végén. Ez az éra csak ebből ért, nekik ez így jó, néhány jól megcélzott adományra utalás megspékelve egy-két lityi borral és mindenki arra emlékszik, amire akar, és azt tagadja le, amit akar később.

A vidék szép és jó, mert ott nem túl okos emberek élnek - gondolják ők !!!- jó, mert etetnek, itatnak, csönd van, csak a szúnyogok csípnek.

A vidék azért is jó, mert az egyszerű ember barátságos, vendégszerető és nem beszél keményen bele a "pacekba" csak olyan ízesen, amit a városból jött úgysem ért, de neki amúgyis a szavazat számít és addig kell a vidék, amíg ki nem csikarhatja azt az aláírást!

Ha nem lennének annyira elfoglalva a kínai egyetemmel és a "melegkérdéssel", talán észrevették volna, hogy a vidéki ember fineszes, nem hazudik, nem ígérget, de úgy mond igazat, hogy az az igazság jó is legyen és meghajlásra késztessen, - hogy a harmadik, jelenleg égbekiáltó fontosságú problémára utaljak-.

A vidéki ember a józan paraszti eszét használja, kivéve a "táposokat", akik, se tanulni nem akarnak, sem együttélni egy közösségben, sem a városban, mert ott sok a szabály, sem a falun, mert ott vagy a kakas kukorékol, vagy a templom harangoz, ez meg igencsak bosszantó.

Simlis legyen a talpán, aki a vidéki ember ravasz gondolkodását megérti és felfogja, parolázhat vele bárki , ingyenkezet nem utasít vissza, mert nem illik, de nem is ad garanciát gyüttmentnek.

Csak a "kisbíró" ítélkezhet felette és maga dönti el, hogy mi szúrhatja meg a meztermelő méh, vagy egy vakcina,; csökönyös, hajlíthatatlan, de bármit odaad, mert ismeri a világ működését: senki sem viszi el a feje alatt.

Úgy is mondhatnám utazik a politika keresztbe-hosszába az országba, s vannak, akik az ígéretekre vevők, vannak , akik az elkövetkezendő lépésekre, arra, hogy hogyan és milyen jövője lesz gyermekeiknek, unokáiknak, dédunokáiknak. Nekik ez utóbbiaknak, minden szó remény, egy jobb életre! És ki ne vágyna arra, hogy jobban éljen, hogy szabadon gondolkodhasson, alkothasson, legyen  az férfi vagy nő, vagy vallásos, vagy éppen nem, szivárvány vagy sem.

Pont az a lényege az egészséges  társadalomnak, hogy az elfogadás átjárja, minden egyes rétegét, nem különböztet meg senkit! 

A valódi  jó , kulturált, művelt társadalomban nem lehetséges az, hogy kipécézünk egy réteget és pellengérre állítjuk! Persze a melegkérdés, nem kérdés, ezt mindenütt a világon tudják az emberek, csak ott vetül fel, ahol minden csak színjáték vagy, inkább ripacskodás! Ostoba, szellemileg alultáplált emberek kicsinyes, gőgös bosszúja, most éppen a másság ellen, aztán, a féllábúak ellen, aztán a  "kékszeműek" ellen ( szabadon lopott felvetés), aztán a kalaposok, ellen aztán a dohányzók ellen és sorolhatnám. A lényeg a megkülönböztetés!  Ébredjünk!Volt már ilyen a történelemben, ma is szégyenfoltja a világnak, amely megakadályozhatta volna, hogy odajusson a helyzet, ahova került és annyi ártatlan életét követelje.

Szóval megy a magánrepülő vidékre a gőzös pedig bejárja az országot. No,  de a gőzösről le is lehet integetni, meg is lehet állni és lehet is  szót váltani!

A nagyurak meg csak repüljenek!

2021. május 9., vasárnap

(L)enni vagy nem (L)enni - ez itt a kérdés.


Aki böngészi a híreket - hozzáteszem, ha van ideje - az azt láthatja, hogy a kormánymédia ugyanazon eseményről, vagy rendelkezésről egészen különböző kontextusban ír. Azaz lebegtet.

 Ahogyan lebegtetnek, a kormány éppen aktuálisan kedvelt szószólói, mert mi tagadás " jobb ma egy bizonytalan , félreérthető kijelentés, mint holnap az igazság". 

 Annál is inkább feltételesen írnak a jól fizetett bértollnokok, mert, abból sohasem lehet baj, ha az is igaz, amit leírnak és az ellenkezője is. Már  sokszor megtapasztalták, hogy milyen hamar lehet valaki "kedvenc" és milyen gyorsan lehet kegyvesztett. Sem egyik, sem másik nem kívánatos. Hiszen a kedvencként élés azt jelenti, hogy ugyanazzal a kitüntető figyelemmel egyszerre érezheti a delikvens azt, hogy kitüntették, vagy éppen büntették. Hogy , hogyan lehet a kitüntetést büntetésnek érezni? A cserébe kért szívességek sora, az átterhelt felelősségek sorozata , az állandó ellenőrzés és bizalmatlanság, ami a bizalom álságos ajándékkosarába van elhelyezve! 

Minden hónapnak megvan az újabb címlapfiúja, egyszer-kétszer címlaplány, akik ott mosolyognak maszk alatt és fölött egész idő alatt és már a csapból is ők folynak megállíthatatlanul, mantrázva unásig azt a mérhetetlen zagyvaságot, amit utasításba kaptak! El is mondják szorgalmasan, faarccal, belevágva  az emberek arcába, hogy aktuálisan mi az a sületlenség, amit két napja még máshogy mondtak.

Fene se tudja, hogy ilyenkor fejjel lefelé teszik a zsebükbe a prop. szöveget, de lényeg, ami lényeg olvasni tudnak és ezért igazán jól fizetik őket, na csak addig! :, aztán megvonás , elvonás stb. Kétségem sincs afelől, hogy ezek az egynyári fiúkák, lányocskák csak azért tűnnek fel ,mert ezzel is üzen a kormány, hogy milyen széles rétegek támogatják őket.

A kormány által uralt média, tehát mond is valamit és nem is, így is fogalmaz és úgy is, aztán mindenki háborogjon azon, amit ért belőle. 

És eljutottunk a lényeghez! Tulajdonképpen pontosan arra megy itt a játék, hogy, mindenki dühöngjön , átkozódjon, verbálisan bántalmazzon másokat, addig is nem figyel sem a tényekre, sem arra, hogy tenni, tenni kell!

Sok mondásunk változott meg ez alatt az éra alatt, most a legújabb az " oszd, oszd és oszd és uralkodj", ez az amúgyis a széthúzás alapvonulatára utaló közismert  " Oszd meg és uralkodj"! elv narancsos változata. Csak azok kedvéért írom, akik a narancskorszakban születtek és élnek és éltetnek, hogy az eredeti elv, arra hívja fel a figyelmet, hogy, ha ellentétet szülsz 2 csoport között, akkor tudod úgy irányítani őket, hogy mindkettőnek te legyél a megoldás. Az mai változat azonban inkább így szól, oszd meg az emberek minden csoportját, ( nemcsak fehér és fekete, munkás és értelmiségi, hanem nő és férfi, hagyományos és szivárvány család, oltott és oltatlan soros-bérenc és kormánypárti,stb.) oszd el a sajátjaid között a közpénz ezrelékben mérhető részét, a többit tartsd meg magadnak, oszd az észt az élet minden területén, főleg ott, ahol sem hozzáértésed, sem képesítésed nincs, tedd ezt maximális önbizalommal, vagy mérhetetlen lekezeléssel és úgy tudsz uralkodni, hogy azt gondolják rólad visszatért Mátyás az igazságos!

Szó ami szó a legtöbb vitát és indulatot az oltott és oltatlan kérdéskör váltott ki és mint a "csahos kutyák" sokszor olyan válogatatlan szavakkal kiabálnak az emberek egymással saját igazukat bizonygatva, de leginkább bizonyítás nélkül és személyeskedve. Tévedés ne essék, nem az állampolgárok hibásak abban, hogy elszabadultak az indulatok, hanem az, ahogy "teszik alájuk a lovat". A megkülönböztetés mindig is a leggonoszabb eszköz, amivel egy kormány kooperál és teszi ezt akkor, amikor hatalmat akar magához ragadni, vagy megerősíteni. Nem tartok történelem órát, csak írok egy -két dátumot: 1922, 1933, 1936. 

Nem szabad elfelejteni, hogy igazából a fő lényegi probléma, maga a járvány , az azzal való megküzdés, ami a tudósoktól kezdve a legnehezebb sorsú embereket is foglalkoztatja és sújtja. Vannak módszerek, amivel óvhatja magát az emberiség egy része, de vannak a világban olyan területek, ahol maszkot, vagy fertőtlenítőt még sohasem láttak, ők az igazi védtelen áldozatai a jelenlegi helyzetnek. Az értelmes ember meg tudja magát védeni, hiszen olvas, gondoskodik magáról családjáról, értelmez, döntést hoz, de akik nap mint nap még tiszta vizet sem láttak, azok kire tudnak számítani?

Nem kívánok állást foglalni az oltás kérdésében, hiszen, felnőtt , értelmes, tájékozott ember a testét, lelkét felelősséggel kell, hogy kezelje, gondolkodásában az élete és családtagjai, szerettei védelme kell, hogy elsődleges legyen, ezért informálódik a megfelelő helyekről, a megfelelő emberektől, azoktól, akik esküjüket betartva tiszta és kendőzetlen szavakkal fel tudják vázolni az eshetőségeket, sőt ismerik az adott személy egészségi helyzetét és ennek tudatában adnak megfelelő felvilágosítást!

Sokan nehezményezik, hogy az ellenzék miért nem tesz erőteljesebb lépéseket az irányában, hogy ne öltsön ilyen méreteket a megkülönböztetés, (Kásler bejelentése nyomán különösen kitört a parasztgyalázat, hiszen alapvető jogokat sért a hátrányos megkülönböztetés) illetve , hogy egyáltalán a szabad jog és akarat érvényesüljön! A politikai játszmák vesztesei, mindig a szavazók, az elsütött startpisztoly, ami arról szólt, hogy mindenki oltassa be magát rögtön az ellenzéket tette céltáblájának! Azzal, hogy oltásellenesnek mondta őket, szó szerint belekényszerítették az oltáskampány szerepbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ember szabad döntési jogáért nem küzdhet, csak azt, hogy így nehezebb , vérrel persze lehetne! De akkor újabb történelmi dátum 1949 , az azt követő megtorlásban még maga a megtorló is hamvába égett. Csak ezután lehetett új életet kezdeni.

Azonkívül egy felelős politikus nem megy fejjel a falnak, még akkor sem, ha az a fal olyan rozoga, mint Kőmíves Kelemené, amelyik leomlott minden egyes nap. / Egyébként mint minden hasonlat ez is sántít, nem Kelemen volt rossz szakmunkás!/

S ha már itt tartunk méltassuk talán azokat , akik az elmúlt másfél év igazi értékei voltak, akik, akkor is dolgozni mentek, amikor sokan otthon siratták a nehéz sorsukat. A szakmunkások a segédmunkások, az alkalmi munkások, a közmunkások, a mezőgazdák, akik termeltek, kiszolgáltak, működtették az országot! Ugye tudjuk, hogy a választópolgár, a dolgozó tartja fenn egy ország stabilitását és nem az a választott politikai csoportosulás, amelyik kínjában kéket-zöldet összehord, majd annak az ellenkezőjét és a végén mindent letagadnak! 

Most, hogy az előválasztások ideje is itt van gondoljunk arra, hogy ők a politikusaink, a mi beosztottaink, akiket azért választunk, hogy értünk tegyenek, egy élhető életet alakítsanak ki a döntéseikkel, segítsenek bennünket nehézségeinkben, gondoskodjanak az egészségügyi ellátásunkról, hogy civilizált és kulturált országot építsenek, hogy felemeljék az elesetteket a rászorulókat, biztosítsák a gondtalan nyugdíjas éveket, segítsék a fiatalok tanulását előrejutását, a magyar tálentumok támogatását, növeljék országunk építményi színvonalát, akár kórház, akár bármilyen intézmény legyen, felelősen vegyenek részt az uniós politikában, jó kapcsolatot tartsanak, minden állammal ,  büszkén vigyék jó hírét az országunknak de legelsődlegesen tiszteljék és szeressék azokat, akik ezt az országot fenntartják a saját választóikat!!!

Nos ez a minimum, amit várunk azoktól, akiket értünk és nekünk választunk! Olyan Miniszterelnököt és minisztereket, akik kiállnak nemzeti ünnepeinken ünnepelni, akikhez lehet kérdést intézni, akik nem dugdossák előlünk az általuk schwarzban megkötött megállapodásokat úgy 70-80 évre, akik megengedik, hogy az embereknek más véleménye is lehet , mint nekik, akik elfogadják, hogy vannak mások is más identitással, más beállítottsággal, más vallással ( és valós hittel) más bőrszínnel ( nem mindenki migráns) és a békés egymásmellett élés elkötelezett hívei. Egyszer már elindultunk ezen az úton!

Amíg itt gyalázkodnak sokan, közben vezető hír , hogy milliárdosaink  az Egyesült Arab Emírségbe települnek át, vagy hogy év végére elkészül a Covid elleni gyógyszer, vagy, hogy már létezik Covid elleni orrspray és , hogy Szlávik doktort idézzem a vakcina gyakorlatilag kísérletezés az embereken. De az is, hogy van post_covid szindróma , vagy, hogy az Indiai óceánba landolt az elszabadult rakéta! Ugye néha nem ártana odafigyelni, még ha a kormány is mondja!!!




2020. június 7., vasárnap

Csak mondom a magamét...

Jól vagy?- 
Jól- 
Dehogyis! De mit mondjak? 
Hiszen tudom, hogy vírus itt, vírus ott, vélemény  van, akkor nincs vírus, vagy ha most nincs, majd lesz. II. fázis szeptemberben a NER szerint, mások nem hisznek el egy szót sem. Vita. Hagyjuk az egészet!
Trianon , 100 év, keserű gondolatok, és keserű szájíz. Van , aki nem hallott róla, van, aki csak úgy "szőrmentén " magyar, neki ennyi is elég, viszont ezért cserébe jól megfizetik. Van, aki keserves életével járul hozzá a magyarsághoz, neki munkája sincs. 
Mindenünnen balfogások, akkor elvettek, majd a II. után is elvettek, majd utána is elvettek és ez egy "szép" hagyománnyá nőtte ki magát. 

Szakorvosra, szakrendelésre, kórházi ellátásra várva, kapaszkodunk a történelem lapjaiba, máskor sem volt és akadtak, akik túlélték.
Tavasz, amit szájmaszkkal , hidegben töltve szenvedtünk túl, sokan nincsenek már .

Most a nyár megtelepedett a Szelidi tóparton, várja a nyaralókat, ők, hinni akarják, hogy minden olyan , mint régen.
Nem, nem olyan. Semmi sem lesz már olyan.
Eddig csak a bizalmatlanság miatt nem kötöttünk új kapcsolatokat, most a félelem miatt.
Mint az időjárás, a szociális lét is pont olyan derűlátó, ha érdeke fűződik hozzá és borús, ha az emberi értékek kerülnének elő.

Elismerés híján, öndicséretbe fulladó nyilatkozatok, levelezések, machinációk.
Európai Unió, kell, nem kell, nézd az amcsikat milyen balhé van. Túlkapás, de ahhoz nem kell a tengerentúlra menni! Igaz a magyarok túlélték.
Szólásszabadság, biztos van.
Vagy otthon sincs, hiszen családi erőszak!
Mi szóltunk, de senki nem figyelt, de ezt is hagyjuk!

Nők! Ugyan már! Mit tudhatnak!? Kis ketteskék! - Kész az ebéd? Elintézted? Beszéltél vele? Befizetted? Megírtad a jelentést? Kiszámoltad a táblázatot? Kiértékelted? Megkaptam az ezért járó kitüntetést? Ja , a gyerek! Elrendezted? Kettő van? 

Hazafelé. Gondolatok sodra, forró levegő, nehéz légzés. Fáradtság. Nem, nem vírus.
Jól vagyok?
Hát persze, mernénk más lenni!



2019. augusztus 25., vasárnap

A jövőnek élünk! - Gondolatok a választási kampány kezdetén

Augusztus 24.-én hivatalosan is megkezdődött a 2019. évi helyi önkormányzati választások kampányidőszaka.
Mint ahogy a mindennapokban úgy most is döntenünk kell, vagy kellene.
Hiszen arról a családok hosszan diskurálnak, hogy mit és hol vegyenek meg, melyik üzletláncnál szerezzék be az éppen fontosnak tűnő eszközeiket, vagy az élelmüket, de ha arról van szó, kik és milyen alapértékeket követve kormányozzanak,hozzanak törvényeket és tartassák be azokat érdekeinket védve, sajnos  már nem vagyunk túlságosan közreműködők.
Panaszainkkal ugyan elárasztjuk az aktuális hivatalokat, de amikor változtathatnánk hezitálunk, eldöntjük, hogy "jó ez ahogy van", vagy hogy " a másik sem lenne különb".
Lustaság-e vagy nemtörődömség, hitetlenség vagy fásultság teszi -e ezt velünk de bizony kevesen akarnak tenni szűkebb környezetükért , településükért, annak fejlődésért.
Aki viszont tenni akar, azt igyekszünk lebeszélni, negatív példák sokaságát felhozva és különösen az emberi gonoszságot említve, mint non plus ultra indokot.
Aki nem akar gondolkodni gyermekeinek jövőjén annak hiába is születnek ezek a sorok, vagy a különböző kampányszlogenek. Akinek nem fontos, hogy a jövő milyen lesz, az csak legyint és éli az életét, olyan "magánakvalóan", hiszen mit számít, hogy gyermeke, vagy unokája miben nő fel, milyen helyzetben él!
Őket nem lehet kirángatni, hogy gondolkozz el , mi lenne a jó számodra, hogyan és miképpen tudnál tenni a településedért!

Napok óta zeng az internet az Amazonas szomorú "sorsáról" politikai  és gazdasági cselszövést emlegetve, ugyanezzel egyidőben az állatokkal való kíméletlenségről, a kidobott cicusokról, kutyusokról, vagy éppen arról, ahogy "feleszi" bolygónkat a civilizáció szemete!
Az nagyon  jó, hogy odafigyelünk!
De vajon mikor látjuk meg az összefüggést, hogy az általunk választott politikai képviselők nagymértékben felelősek és tehetnek azért, hogy ez így, vagy éppen NE így legyen!?
Mikor vesszük észre, hogy a legyintéssel kezelt választási érdektelenségünk lehet az oka annak, hogy olyan politikusok veszik kezükbe az irányítást akiknek a gazdasági érdeke nem egyezik a miénkkel!?
Persze lehet, hogy szerencsénk van, mondom szerencsénk, és olyan emberek kerülnek képviselői pozícióba, akik értünk tesznek és akiknek fontos az élet értéke!

A politika gonosz játszma, de a mindennapi ember van a csúcsán, ő dönt és a tisztségviselők ettől a döntéstől függenek.
Amikor arról kellene határozni, ki legyen, aki a nevünkben és értünk felelősséget vállal Dunapatajon, érdemes végiggondolni, hogy vajon mennyit tett már eddig, hogyan és milyen intenzitással küzdött érdekeinkért! Ez azt jelenti, tudnunk kell róluk valamit és ismernünk kell őket! Nem szimpátia és nem érzelmek alapján kell döntést hozni, hanem szigorúan értékek, pro és kontra tettek alapján.
Persze, meg is előlegezhetjük a bizalmat azoknak, akiknek még nem volt módjuk nyilvánosan bizonyítani rátermettségüket!
Tegyünk belátásunk szerint, válasszunk bölcsen, adjunk esélyt magunknak , de elsősorban a jövőnknek, szavazzunk bizalmat azoknak, akik eddig is megtettek mindent, amit lehetett értünk és azoknak, akik szeretnének bizonyítani, hogy tenni akarnak! Foglaljunk állást , mert különben csak panaszkodó emberek maradunk, akik a problémáikat sorolják, de megoldást nem is akarnak igazán!
Azt ne várjuk, hogy minden bajunkra orvosságot gyártanak a képviselők, hiszen önmagunkért nekünk is tenni kell!
Minden problémára először saját magunknak kell megoldást találni, és ha nem megy , akkor kell a közösség segítségét kérni és nem fordítva! Nem a közösségnek kell megoldani, a mi tunyaságunkat!
Ha heverészünk a problémáink tetején és panaszos levelekkel árasszuk el a hivatalokat, miközben szidjuk azokat, mégis mit várunk!?
Felelősen kell gondolkodni a választások kapcsán is, nem csak akkor, amikor otthont, társat, barátot választunk. Hiszen a magánéletünk jóléte attól függ, hogy megfelelő és átgondolt, gondosan mérlegelt döntést hoztunk-e azokról, akik az elkövetkező 5 évben bennünket , sorsunkat és életünket segítik.
Azt kívánom, hogy bölcsességgel és békével teljen el ez az időszak, hogy kormányozzanak bennünket olyan társaink, akik tisztelettel és becsülettel, odaadóan, tetterővel és következetesen, emberséggel és jószándékkal vezetik majd településünket!






2018. június 17., vasárnap

Hozzászólunk?-Kutyavilág, kutyának se való életek!

Arra gondoltam, valami egy mondatos üzenettel nyitok, mint például:
" Minden nap egy új lehetőség!" vagy
"Légy olyan egész nap, hogy este megnyugvással hajtsd álomra fejedet!"

Van ezekből rengeteg, és mi tagadás, érdemes is elgondolkodni rajtuk. DE!
Mi magyarok sokszor hangosan gondolkodunk és a téveszméinket  olykor ki is mondjuk, mi több leírjuk.
Szépséges kommentek születnek ennek következtében és a mai mindenevő fb. vagy éppen más oldal felhasználója, úgy kajálja be az egyes hozzászólásokat, mint juhász Feri kutyája a pacal maradékot falunap végén.
Ez abból is kitűnik, hogy előbb csak szimplán harci modort vesz fel, majd később már személyeskedésbe csap át az ádáz küzdelem.
...mert, hogy egyik véleménycsapdosó, hozza a másikat, és olyan okosakat írnak, hogy a fénnyel betelítődik az a nagy sötét éjszaka, amiből jöttek.

Egy politikamentes téma például az állatmentés. Persze, manapság, mi politikamentes!
Ne de nézzük az igazságot: kutyák százai szenvednek minden egyes nap állattartóik kínzásaitól.
Igen, ugyanis a rövid láncon tartás, a víznélküliség a megfelelő kutyaház hiánya, avagy a chippeltetés, oltás, ivartalanítás hiánya, mind mind elővételezi, hogy a kutyus szenvedések sorozatán fog átmenni.
Tudom, "régen is volt kutya, azt jó volt úgyis, ha loncsos volt", de régen mondjuk úgy egészen a 90-es évekig még ismerték azt, hogy mi a felelős állattartás. A család "tagja" volt a kutyus, mindenki gondoskodott róla, igaz orvos ritkán látta, hacsak nem altatni kellett, mert beteg lett és menthetetlen volt. Viszont a gazdája tudta a gyógymódját a kutyus gyengélkedéseinek. Egy háznál lehetett akár 4-5 kutyus is.
Összegezve, a mai korban tudnunk kell felnőni az állattartás követelményeihez, az állatokhoz, ha úgy tetszik.
És persze sokaknak nem tetszik.
Sokaknak nincs ínyére, hogy vannak előírások és mivel csak törvény van, de annak betartatásához szinte semmilyen eszköz nincs, így maradnak az Állatvédők és a gyepmesteri telepek.
Komoly  és minden eszközzel felszerelt állatrendőrséggel kellene rendelkeznünk ahhoz, hogy minden egyes szaporítóra, állatkínzóra lecsapjunk. Isten tudja miért tartunk még mindig ott, hogy csak az állatvédők kétségbeesett szélmalomharca az egyetlen, ami megvédheti ezeknek a mi " barátainknak" az életét.
Minden megmentendő kutyára legalább tíz agyhalott hozzászólás van, abból 8 anyázik kettő sajnálkozik.
Igen tudom, sokat nem tehetünk virtuálisan, hacsak azt nem, hogy felemeljük  szavunkat az állatvédelem érdekében.
Na itt jön a képbe a politika!
Van mindenkinek országgyűlési képviselője, az nem azért van, hogy kampány idején ígérgessen, hanem, hogy bemenjen a Parlamentbe és odacsapjon az asztalra, hogy 'ejnye-bejnye milyen alulkultúrált emberek vagyunk  itt a 21. században, hogy az állatkínzókat nem tudjuk a törvény erejével kivonni a forgalomból?!"
Vagy, ha már rendelkeztünk, törvénykeztünk, miért nem adunk pénzt a végrehajtás foganatosítására?!
Vagy miért a rendőrnek kell kimenni, hogy F. Zoltán lakost rábeszélje, ugyan adja már oda a 20 kutyájából a legtöbbet szenvedett 15-öt, és mindez több  óráig tart?!
Állatrendőrség! Az a megoldás a gazda bilincsbe előzetesbe, a kutyák állatklinikára, a bíró pedig kiszabja a letöltendőt és a pénzbírságot!
Ez más országokban működik! Itt is működnie kellene, csak forrás kell hozzá!
Ne aggódjunk, van pénzforrás, csak a politikus urak irigyek és nem adnak, erre nem, majd a határon túlra, oda igen!
Most hallom a kommenteket, hogy " ez a legfontosabb téma, a kutyák mentése, amikor ezreket lakoltatnak ki?"
Két válaszom van rá!
Az egyik, hogy ezek az élőlények nem tudnak szót emelni saját magukért! Nekünk kötelességünk róluk gondoskodni!
A másik!
Hamarosan megjelenik az a cikk, ami a kilakoltatásról szól, csak úgy testközelből, csak az színtiszta politika!
És ha ezt se érted, akkor azt hogyan...?

Néhány gazdikereső a kalocsai menhelyről:

Összefogás Az Állatokért Kalocsa fényképe.Összefogás Az Állatokért Kalocsa fényképe.



Összefogás Az Állatokért Kalocsa fényképe.Összefogás Az Állatokért Kalocsa fényképe.

És Zalából:

Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala fényképe.Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala fényképe.Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala fényképe.Állatvédelmi Járőrszolgálat Zala fényképe.

2018. június 3., vasárnap

Hatalmi játékok, avagy korrajz egy vidéki "sarokból" nézve

Szokatlanul meleg tavasz, vagy inkább nyár égeti bele elménkbe, hogy " ez a világ már nem az"!
Hogy melyikre emlékezünk?
Amikor egyértelműnek tűnt minden. Az ügyintézés nem volt egyszerű, de biztos kimenetelű volt, az emberek nagy többsége tudott írni, olvasni, számolni és aki nem, az törekedett rá.
Olcsó volt az élelmiszer, megfizethető, mert mindenkinek volt fizetése.
Mindenhova eljutottunk, csak külföldre nehezen, de mi , magyarok jól éreztük magunkat itthon, legalábbis a nagy többség. Kivéve, akiket elvittek, vagy kitoloncoltak, vagy eltüntettek Szibéria mélyén. Róluk többet sem tudtunk meg. Szégyen volt a csúnya beszéd, a szexizmus, a műveletlenség,  az intelligencia hiánya, a mosdatlanság, a munkanélküliség.
Jól fésült öltönyösök dolgoztak a minisztériumokban, a politika mást nem követelt tőlük, mint példát. Példaértékű hazaszeretetet, viselkedéskultúrát, beszédkultúrát és egyáltalán a legjobbaknak a legkiválóbbaknak kellett lenniük azon a cirkuszi porondon, ahova helyezték őket. Látszat?
Persze! Tudtuk? Igen, de nem akartuk tudni!

Túl vagyunk egy újabb választáson, már semmiben nem különbözik, mint a fenti időszakban. Egyértelmű a vége , jól kiszámítható.
Közben kicsit másabbak lettünk. Már olvasni , írni és számolni is kevesek tudnak. Őket pedig az ősz haj fedi be.
Egy egyszerű mondat létrehozásához minimum 3 ember kell: egy, aki kigondolja mit kellene írni, egy aki összekuszálva a mondatszerkezetet lejegyzi a tele helyesírási hibákkal alkotott förmedvényt és egy, aki a másik kettőt inspirációként jól elkeríti apástól- anyástól.
Mostanság az ügyintézés is nehézkes, jómagam is ping-pong labdaként csapódom egyik szervezettől a másikig, egyik értelmezni nem tudó ügyintézőtől a másikig, csak azért, mert nem úgy pattogok, ahogy ők mindenféle előképzettség nélkül akarják.
Tetszik tudni a ping-pong is sport és azt is tanulni kell és abban is fejlődni kell!
Tudom, hogy ezt nem mondta senki, de biza így van!

Lassan kezdjük megérteni, hogy a mostanság érvényes kulturális vonal, nem Záhonynál szakadt el, és fakadt ránk , mint valami kelés, hanem az elöregedett zenészvilág pótlásaként létrejött " én is vagyok valaki" pénzzel és sok szesszel megtámogatott show-biznisz legfőbb elemeként.
Az ország egész évben minden egyes napon lakodalmat ül.
Csakúgy zeng minden völgy és orom  a "digi-digi-didaj"-tól!
Ha pedig nem ez, akkor személyiségzavarban szenvedő önjelöltek reppelni próbálnak, csak úgy, mert az amerikai. Mert abban el lehet mondani a tutit!

Tudja valaki, hogy ma , mi a tuti?!
S ha tudjuk, merjük mondani?!
S ha merjük, meddig mondhatjuk?!
Na , ugye!

Nem olvasunk, mert az snassz, meg nem is tudunk, meg ha tudunk, nem értjük, akkor minek bajlódni vele!
Olyan mélységeket mászunk meg, aminél még az 1848-as paraszt is okosabb volt és műveltebb és tehetségesebb!
Ja és dolgosabb!
Ezt elfelejtettem. Fajkeveredés okán-e vagy egyszerűen beletörődésből, de manapság olyan méreteket ölt a lustaság, hogy azért már külön elismerést lehet osztani!
És osztanak is! Hiszen, aki nem hajtja a munkát, az bajt nem csinálhat, a baj meg kinek hiányzik!
Tüntessük ki!
Mostani tapasztalat az is, hogy csak a pórnéppel leveleznek a T. Hivatalok, és velük is fenyegető, büntetéskiszabó módon.  ( Gondolom ezt tudták összeeszkábálni a fenti hármak.)
A pénz és hatalmi emberek csak úgy szóban, telefonon egyezkednek,szerződnek, javaslatolnak.
Működik!
Hogyne működne, hiszen a japánoknál is évszázadok óta az adott szó a legnagyobb becsületbeli érték. Erősebb az írásnál!
Az igaz, viszont, ők az életüket adják, ha adott szavukat megmásítják!
Képzeljük el, itt mi lenne, ha az adott szót ennyire komolyan vennék! Na igen, ne is álmodjunk róla!

Szemenszedett igazság az is, hogy a gyűlölet nagyobbat üt, mint a fokos ( fejsze, vagy kalapács, bot, kinek milyen ismeretei vannak).
A gyűlölet igazi fegyverarzenál, bárkiből képes egy pillanat alatt csendes nyugodt emberből, pokolfajzatot varázsolni!
Nehéz ellenállni neki, mivel a táptalaj, amin megterem: az irigység, a féltékenység, a gőg, a mértéktelenség, a szükségtelen és mérték nélküli vágyakozás.
Ezt lehet mesterségesen gerjeszteni és íme az ártatlan bárány, máris véresszájú farkassá válik.
A véresszájúság pedig újabb gyűlöletet fakaszt.
S mit tehet az amúgy társas életre teremtett ember?!
Antiszociálissá válik és bezárkózik, hogy túléljen!
Minden korszaknak megvoltak a maga túlélői, de ennyien még sohasem voltunk! A mostani "kütyübazár" világban, ahol mindenkit egy szemvillantás alatt elérhetünk a föld bármely táján, magányosan, elszigetelve várjuk, hogy vége legyen a pallérozatlan elméjű , sunyi , kasztrált kultúrájú időszaknak!
Nekem azért Chopin, Beethoven, Hacsaturján, Csajkovszkij, Bach, Kodály Zoltán, Bartók Béla és még sokan hiányoznak!

Vagy Vivaldi:


Még egy gondolat: történelem, matematika, magyar, nyelvtan, földrajz, biológia, ének-zene a sutban,  háziállatok megkínozva, kidobva, a modern kor rászakadva növényzetünkre, mi lesz belőletek "kicsiélősködők" , akiket apuci, anyuci bedugott valahova okoskodni?!

2018. január 30., kedd

"Nedves" témák

Igen, ezek azok, amik nem érnek rá megszáradni, mert hol itt, hol ott fröcsögnek szembe az emberekkel.
Településünket utolérte az európaiság újabb haladó lépése: a csatornázás. Ezért , hol itt, hol ott felüti fejét a munkagépek hada, a földbuckák, a sártenger és az ezzel járó borzalmak, amelyek feldúlják az amúgy csak a " szomszédkivelcsaltamegazasszonyt" témával foglalkozók mindennapjait. Persze vannak más érdeklődésre számot tartó történések is, de most jórészt a csatornázás önti el az itt lakók agyát, hogy stílusos legyek.
Sokan bosszankodnak, hangosan, félhangosan, vagy csak szűk társaságban, de mindannyian abban egyetértenek, hogy ez jó - mármint a csatornázás.


(A kép illusztráció)
Képtalálat a következőre: „csatornázás”













                                                                                                                                                            Csak valahogy úgy vannak vele, mint a férj a tisztasággal: Legyen, csak ne legyek ott, amikor felfordulás van és zúg a porszívó és megy a mosógép!
Pedig ez elkerülhetetlen, ahol tisztaság van, ott előtte takarítani kellett, ahol kényelem van, ott előtte rumli tanyázott.

Nap mint nap találkozom a "pataji felforgatókkal" és mondhatni, nagyon igyekvő munkát végeznek. A kellemetlenség, amelyet okoznak, sokaknak nem kibírható, azonban azt is látni kell, hogy biza hatalmas mennyiségű földet mozgatnak meg, teszik le a csöveket és temetik vissza, szórják le kaviccsal, hogy minél hamarabb szabaddá tegyenek egy szakaszt.
És ehhez még össze kell hangolni, hogy mindig legyen az adott utcából kijáró!
Ők is emberek, akik, hidegben, hóban, fagyban, sárban dolgoznak. ( Ne kibickedjünk, hogy megfizetik érte őket, mert tessenek mutatni ma egy olyan fizikai munkát, amit megfizetnek!)
Mellesleg nem csak fizikai munkát! Tudjuk, hogy a magyar bérek meg sem közelítik az uniós béreket!
Ettől nem lesz jobb kedvünk, csak remélhetőleg türelmesebb hozzáállásunk!
A bér témával nem szeretnék tovább foglalkozni, hiszen már rég folyik a kampány is, ami ugyebár a a szennyvízzel szintén összeköthető, de ez legyen azok dolga, akik erre rátermettek, vagy van jó gumicsizmájuk, vagy bírják a bűzt.
A politikai "húzd meg jobban" olyan "nedves téma", amibe sok hajlongás, feszengés, parolázás. leköteleződés , sárdobálás belefér.
Nekünk elég a magunk baja!
Na meg, amit a nyakunkba öntenek.

Mindazonáltal a szennyvízcsatornázás és a politika között annyi a különbség, hogy az előbbi, ha kész lesz, csak jó lesz, az utóbbiról meg csak mindig hittük, hogy jobb lesz!
Szembenézve a realitásokkal, hosszú ideig még sok-sok bosszúságot fog okozni ez a hatalmas méretű beruházás, de , amikor kész lesz, akkor a  kényelmünket szolgálja.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy nekünk lakosoknak semmilyen hozzájárulást nem kell fizetnünk, csak az idegeinket kell vasaltatni. Ez azonban kevesebbe kerül, mint az a számla, amit más településeken benyújtottak a tulajdonosoknak.
Szóval Békesség legyen velünk!

Ez nem csak a csatornázás miatt fontos, hanem, amiatt is, hogy ne felejtsük a politikából sokkal több szenny hömpölyög, mint a mi vezetékeinkből fog. Ezért a magunk dolgával érdemes foglalkozni! Ha pedig nincs elég saruk a tisztelt jelölteknek, innen bármikor vihetnek, adunk egy-egy jól feltúrt utcából!

2017. november 19., vasárnap

A hazugság szociális létünk alapja? - avagy egy kis kamuzás sohasem árt.

Mindennapjainkban egyáltalán nem természetes, hogy azon gondolkodjunk, hogy a számos ember, akivel összehozott egy-egy szituáció hány százalékban mondott igazat.
Azt is mondhatnám felületes létünk szerint " a francokat" sem érdekli, hogy most igazat mondott-e az a valaki, aki fél perc alatt az orrunk alá tuszmákolja azt a történetet, ami előtte frissen és ropogósan vele megesett,
Meghallgatjuk, aztán foglalatoskodunk a saját dolgunkkal, max. akkor jut eszünkbe, amikor egy hasonló történetbe újra belefutunk, de igazából már nem is emlékszünk, hogy volt és, hogy ki mondta.

Ez a felületes létünk. Ebben bármilyen hazugság elfér, mert nincs érdekeltségünk benne. Persze óvatosan kell bánni ezzel, mert ami ma felületes és érdektelen, holnapra a legfontosabbak közé tartozhat és akkor kellenének azok az információk, amire nem figyeltünk és nem osztályoztuk.

Mire gondolok itt?
Van az Igazság, ami nagy ritkán bukkan elő, csak akkor szoktuk alkalmazni, ha tutira nem lesz belőle hátrányunk, sőt előnyünkre használhatjuk.

Van a "fehér" hazugság, amit akkor vetünk be, amikor az igazságra nincs idő, hazudni felesleges ( mert az amúgy is időigényes dolog) ezért használjuk az önmagában ártalmatlan választ, ami hazugság, de nem árt. Ilyen a  " Jól vagy?" kérdésre az "Igen" válasz.
Szinte legtöbb esetben az ember nincs jól, gondja van, problémája, betegség, vagy éppen őt magát gyötri testi-lelki gondok. Mégis rávágja a kérdésre, : igen jól vagyok.
A gyakorlott és avatott szem és fül azonban pontosan tudja, hogy ez igaz-e vagy fehér hazugság, netántán gúny, vagy fekete hazugság.
Itt nem a válasz a fontos, hanem a hangsúly, a mozdulatsor, a hangmagasság, az arcmozdulat.
Megjegyezem ez ennél azért bonyolultabb. Amikor felteszünk egy ilyen kérdést egyszerre köszönünk és érdeklődünk a másik felől, mintegy jelezve, fontos számunkra. Válaszából pedig nem tiszteletlenség a fehér hazugság, hanem azt az értelmet hordozza: köszönöm, hogy törődsz velem, szívesen elmondanám, de nincs időm.

A gúnyról már sokszor írtam, de annak természetét mindenki ismeri. Hiszen ha máskor nem , bizony gyermekkorában tapasztalhatta, hogy miképpen lesz köznevetség tárgya, ezért vagy azért. A lényeg, hogy a gúnyt mindig csoportosan követik el, mert ahhoz, hogy igazán marjon a másikon, kellenek segítők, ők, akik bármikor , bárhol és bárkit kinevetnek. Felnőttkorban a gúnyolódás nem csak éretlenséget jelent, hanem aszociális sémák berögződését , ha pedig lelkiismeretfurdalás nélkül teszi mindezt az egyén, akkor szociopata jegyeket hordoz. A gúny alapja önértékelési probléma a gúnyolódónál:, ugyanis saját szintjére akarja rántani a másikat.Ha ez nem sikerül, bármit képes bevetni, még bűncselekményt is, hogy legyürközze  képzeletbeli ellenségét, aki saját maga valójában.
A Szentírás gyakran és több helyen is elemzi és kitér arra, hogy  hogyan lesz melegágya minden bűnnek a kívánság. A Kívánság megjelenítésének egyik formája a gúny.
Csak a legegyszerűbb esetet vegyük: X féltékeny Y népszerűségére, ezért nem azt próbálja meg, hogy valami módon küzdjön az elismerésért, hanem Y-t gúnyolja és becsmérli.
A féltékenység Kívánságból fakad és az egyik legártalmasabb bűn , hiszen akár ölni is képes.

Nyilván a "fekete" hazugságot mindenki ismeri. Ez azonban sok energiát felemészt. A fekete hazugság, ugyanis tudatos, célja a teljes félrevezetés, az igazság elkendőzése, ezért folytonosan szövögetni kell, állandó feladat a hazudozó számára, hogy fenntartsa a vele azaz a hazugsággal elhintett látszatot. A fekete hazugság, nem egy egyszeri igen, vagy egy alkalmanként létrejövő gúny. A fekete hazugság életforma, és oda el tud jutni, hogy képtelen az igazság kimondására. Számára az igazság veszélyes és messzire elkerüli az igazságkeresőket, vagy azokat, akik mindig a másik szemébe vágják az igazat. A fekete hazudozók a maguk világában azaz a hazudozók között jól eligazodnak, mert tudják melyik valós és melyik nem valós hazugság. Kinevetik a rosszul hazudozókat és jól érzik magukat, ha újabb nagybecsű hazudozón tehetnek túl tehetségükkel.
Leggyakrabban a fekete hazudozókkal a politika szférájában találkozunk, ők is tudják és egymásról is tudják, nekünk illene tudnunk, de mégis hiszünk nekik, pedig jelez minden vészrendszerünk, hogy a politikában csak a hazugság az egyetlen járható út. Ott nincs pardon, csak lobbizás, manipuláció, még az sem barát, aki annak mondja magát, minden csak látszat és hasalás.
Miért? Hosszan kellene elemeznem , hogy mekkora károkat okozhat a politikában napvilágot látó egy-egy igazság.
Mindig és mindenkor léteztek elterelések és vannak igazságok, amik sohasem látnak napvilágot, mint pl.: , hogy ki ölette meg John F. Kennedyt, vagy hova tűntek és mi történt azokkal, akiket az ÁVO megkínzott koncepciós perek alapján. Mi történt a Gulágon és a Holokauszt ténylegesen mennyi áldozatot szedett, vagy hogy hogyan lehet egy látszólag semmitmondó kisember , néhány év alatt milliók kivégzője és egy háború kirobbantója? Politikai játszmák áldozatai az átlagember, a mindennapok polgára, akik csak élni szeretnének, családot alapítani, gyarapodni, békében megöregedni. Ha csak az elmúlt 100 évet nézem ez egyetlen generációnak sem sikerült.
Ez szomorú tény.
A politikai nagyotmondás milliók életébe került, pedig még egy ember élete is sok.
Még egyé is!











2017. január 29., vasárnap

Szárnyak nélküli Ifjúság...

Azon tűnődtem, milyen lehet ma fiatalnak lenni?!
Hogy állunk lehetőségek terén, ami a tanulást illeti, vagy éppen a magánéletet? Mire is lenne igénye egy mai iskolásnak, vagy éppen mi az, amiben ki tudná magát teljesíteni?
De közelebbről nézve, mennyi esélye van annak, akinek nincs elégséges anyagi háttere, vagy kapcsolatrendszere, hogy főiskolán, egyetemen tanuljon?
Azonban, ahogy körülnéztem az orbáni és nem orwelli "1984"-ben azt találtam a legfőbb kérdésnek: valójában van-e szükség főiskolai vagy egyetemi végzettségre? Kell-e tanulni bármit is a közgazdaságtanon kívül, mert jelenleg bármit, bármikor a saját képére átírathat a fennálló rendszer, azaz minden eddigi szabálytól el lehet térni !
Igaz, nincs semmi sem kőbe vésve, csak agyagba és mire az megszáradna, már újraformálják.

Az a nemzedék, aki látott már más rendszert, tudja, hogy voltak idők, amikor a tanulás  a tudás erénynek számított és a viselkedési szabályok betartása különös elismerést váltott ki mindenkiből.
Ma azonban, sem a műveltség, sem az okosság sem a tudás nem jelent különösebbet, sőt van ahol hátrányt. Viselkedési szabályok terén pedig visszaestünk vagy 300 évet.
Ha jól emlékszem egykoron szinte minden ember felismerte, ha valaki hazudik, ma már azt nem ismerjük fel, ha valaki igazat mond és ha mégis, őt tartja a társadalom nagy része bolondnak. Mert az őszinteség olyan , ami szégyenfalra kívánkozik.
Az őszinteség sebezhetővé tesz és manapság mindenki még a gondolatait is kipucolja a fejéből, nehogy belelásson a "Nagy testvér", hiszen a szlogenek kántálása is azért van, hogy saját gondolataink helyébe beültessük és higgyük azt, amit kell!

Igen, Magyarország szlogenek terén mindig kreatív volt, de ne felejtsük el, hogy ezek csak üres mondatok, sőt nem is mondatok csak valami, amit kimondunk, de értelme nincs!
Megkaptam én is Kormányunk legújabb szlogengyüjteményes füzetét, amelyben az elért eredményeket sok-sok képpel, kevés lényeggel és semmilyen bizonyítékkal teletűzdelték a PR-osok.
Az első, ami miatt szomorú lettem, hogy erre a különleges papírra nyomták, és ezért még eltüzelni sem lehet, már ha nem lesz aktuális, most még biztos az, tehát megtartom és megnézem minden nap!
Igazán figyelemmel lehetne az ezért felelős team, hogy pont most, amikor  a Levegő Munkabizottság annyit dolgozik, hogy bebizonyítsa milyen ártalmas  a fafűtés ( csak a lakossági) nem megengedhető, hogy környezetszennyezésre alkalmas kiadványokkal terítsék be a polgárokat, hiszen ezt majd csak a szelektív hulladékba lehet betenni.

Szóval Ifjúság, milyen lehetőségeid vannak!
Szomorú, de azt kell hogy mondjam, a bizonytalanságból eredő ügyeskedés jelenleg a megélhetés egyetlen valós forrása.
 Vagy a politika? 89 óta egyre jobban erősödik bennem is valami, méghozzá az az érzés, hogy a Politika nem azt az országot építi, amit mi az egyszerű halandók. Nem lenne baj, ha békén hagynának bennünket, ha a politikai zavargásokat egymás között rendeznék, mi pedig egyszerű állampolgárok dolgoznánk, kapnánk a fizetést és megélnénk, méghozzá jól!
A baj az, hogy a politika beleszól a mi becsületes életünkbe, mi viszont, akik állítólag őket választottuk, hogy a mi érdekünkben hozzanak megfelelő intézkedéseket, szóval mi bele sem szólhatunk a saját sorsunkba.

Bevallom őszintén egy cseppet sem érdekel a a különböző politikai pártok szappanoperáinak 8965. része sem, és nem tud meghatni, hogy egymás anyját szidják és hogy mindenféle vádakkal illetik egymást avagy köpködnek stb. Ez az ő szégyenük!
Ha nem volt gyerekszoba, hát nem volt!
Viszont ennyi év alatt már ideje lett volna némi illemet, viselkedést tanulni!

Bizonyára észrevette az olvasó, hogy nem tudok sok javaslatot tenni a ma fiataljának, miként tervezze az életét. Mert nem lehet tervezni, ugyanis nincs mire. Ami ma létezik és a legkeresettebb, az holnapra már a süllyesztőben van. A pénz csak arra jó, hogy korrumpálódjon mindenki, mert míg ma tisztességes lenne kifizetni ezt vagy azt, holnapra már csúszópénz lesz belőle a törvényi változások miatt. De még az is meglehet, hogy amit ma kifizettünk, holnap visszamenőlegesen büntetendő cselekmény.
Akkor mi a megoldás?
Az alapokat kell újra letenni.
Egyszerű logika: homokos talajra nem építünk házat!Ezt minden igazi mesterember tudja!

Ez pedig a mai fiatalságra vár!
A felépített ingatag házat le kell rombolni, biztos új talajt keresni , hozzáértő szakemberekkel megterveztetni  , és mesterekkel megépíttetni a Jövő Házát.
Ugyanis abban tud biztosan működni minden: a lift, a világítás, a fűtés a számítástechnika , a tervezés, a kísérletezés, az oktatás, az egészségügyi ellátás és a biztos párkapcsolat , a családalapítás.

Hát ez volna a feladat, erre ugyanis a fiataloknak van nem csak energiájuk, de kiváló tudásuk, lelkiismeretük, tisztességük! S talán nem lenne olyan nehéz e feladatok közepette megismerni azt a társat, akivel az életüket le tudnák élni! Hiszen a közösen azaz az együtt épített jövő az, amire a közös vagyis a családi életet lehet alapozni!
Nagy falat, de vigasztaló, hogy nem kell egyedül csinálniuk, ott vagyunk mi hétköznapi emberek a hátuk mögött, hogy támogassuk őket!


2016. október 12., szerda

Tükörvár- Angela háborúja

Még mindig ott ült az ablakban, küszködve érzéseivel. Már nem látta  a férfit és azt sem tudta mennyi idő telhetett el azóta, hogy kedvese távozott, de Angela képtelen volt megmozdulni. A forró levegő, ami az ablakon beömlött szinte égette testét, s  a finom , lágy esésű pántos blúz lassan elvált bőrétől, mintegy láthatóvá téve kebleit.
A lányt ezt észre sem vette, csak zűrzavaros gondolataiban próbált rendet tenni, de sehogyan sem tudott. Nem értette miért vonzza ennyire ez a férfi, mitől érzi azt, hogy képtelen szabad és fesztelen lenni , hanem szinte a rabjává válik.
Ahogy a hangját meghallja, vagy, ahogy ránéz Angela elveszíti mindazt, ami addig volt és örömmel válik a férfi "foglyává".
Szinte az örökkévalóságig rágta volna magát ezen a gondolaton, amikor arra eszmélt, hogy túl hangos a ventilátor.
Abban a pillanatban le is ugrott az ablakpárkányról a szoba közepe felé, mert a süvítés pillanatok múlva hatalmas robbanássá változott és mindenfelé törmelékek hulltak. Porfelhő lepte be az addig szobaként használt romhalmazt.
- Ez közel volt- állapította meg Angela, majd gyorsan magára kapott egy inget, megkereste a fegyverét és néhány holmit magához véve  eliszkolt a romokon át.
Egy pillanatra átsuhant a gondolataiban, hogy reméli Pavel is megúszta, de inkább mindig arra koncentrált, hogy olyan nincs, és nem is lehet, hogy azok közül ne élje túl senki ezt a szerencsétlen háborút, akik neki fontosak.
A politikai ok már rég elveszett valamelyik fegyverszállítmány mélyén, talán minden félnek ugyanonnan van a beszerzési forrása és talán a Cég maga kezdeményezte a hatalomátvételt, de mára már új eszmék támadtak és mégsem azt akarják.De kit érdekel!

Angela amióta az eszét tudta ugyanannak a szervnek dolgozott, még nagybátyja segítette és egyengette útját. Annyit megtanult, hogy a nem kérdezés csak akkor káros, ha egy fegyvert nyomnak a kezedbe és nem közölték töltve van-e. Minden más esetben nem érdekes ki kivel van, csak el kell végezni a feladatot, aztán hazaérni épségben és élni.
Amióta Pavel belépett az életébe Angela már nem csak egyszerűen élni akart. Rájött, hogy az életében egyszerre valaki nagyon fontos lett.  Pavel olyan erősen hatott rá, hogy csak a tekintetétől Angela megmerevedett.
Olyannyira vágyott Pavelre, hogy a szemeivel is szeretkezett.
A férfi pedig örök partner volt ebben a játékban. Angela sokszor kapta magát azon, hogy Pavel körül kószál fantáziája és olyankor vad orgiák színes képei elevenedtek meg előtte, érezte a férfi illatát, és azt ahogy az egyre bujábban közelíti meg.
"Egyszer ez lesz a vesztem"- suttogta halkan, és kissé gúnyos mosollyal körbenézett, mintha attól tartana bárki is hallhatta, vagy láthatta hogy ő éppen elképzeli, ahogy Pavel meztelen testének minden porcikáját végigcsókolja, két golyózápor között.
Nem, nem volt beteges Angela, de jól tudta az aranyigazságot: Életveszélyben az ember  utoljára mégegyszer szeretkezni akar!
Ezt sokan mondták neki és igazából mindig azt gondolta , hogy ez amolyan férfiduma. Mindaddig, amíg egy alkalommal 36 órát töltött egy berobbantott ház romjai alatt. Ahogy fogyott a levegő és az életesély, úgy tört fel egyre jobban belőle is az utolsó szeretkezés vágya. Akkor jött rá, hogy az életösztön így mutatja meg magát igazán.
Szégyellte elmondani később, de már többé nem nevetett, ha erről volt szó.
A robbanás a mellette lévő  házat teljesen összedöntötte, kettőt pedig jócskán megrongált, az utcafronti szobáknak nem maradt fala.
Csak a sikoltásokból lehetett következtetni, hogy sok lehet a sérült.
Angela képtelen volt megszokni ezt , a haldoklók hangját, a zokogókét, a szirénákét, ezért kizárta amennyire csak tudta a fejéből. Gyorsan futott a következő menedékhely felé.
A felszálló porfelhőn keresztül még látta, ahogy Pavelt hordágyra teszik. Megrémült egy pillanatra és ott lüktetett a fejében: de nem takarták le az arcát.
De nem takarták le az arcát!
Aztán továbbszaladt messze hagyva a káoszt!
- folyt. köv.-



2016. január 17., vasárnap

Szingliadó amúgy jól odamondogatósan!

Sehol a világon ennyi képtelenség nem jutott el kormányzati szintig, mint nálunk. Az meg egyenesen a legritkább esetek közé tartozik, hogy kormányközeli politikusok ötölnek ki minden józan észnek ellentmondó dolgot.
Hát persze, hogy a szingliadó! Mi más!
Szerény személyem is azon nők közé tartozik, akik a szingliség áldásos, vagy átkos életét élik.
Mert, ne higgyük azt, hogy ma Magyarországon olyan szinglinek lenni, mint a hasonló népességű New Yorkban! ( New York lakosainak száma 8.6 millió).
Ma egy magyar szingli nőt igazából semmi sem védi, még a kutya is körbevizeli, hiszen szabad nőnek lenni egy férfiakkal és azok haszonlesésével teletűzdelt társadalomban egyenlő az áldozattá válással.

Ez a szingliadós dolog rögtön eszembe juttatta azokat a szocialista éveket, amikor az " elvtársak" bizottságba verődve hoztak ítéletet, hogy egy nő elvetetheti-e a gyermekét vagy sem.
"Mert a szocialista nő öntudatos, építi a társadalmat és a szocializmus oltárán igenis meghozza az áldozatot még ha megerőszakolták is!"
( Milyen furcsa, hogy akkor is oltárról beszéltek, meg ma is! Csak nem hogy akik ezt kitalálták, már akkor is jártak templomba?!)
Elgondolkodtam, vajon hányan tudják, hogy a szingliség nem feltétlen választás kérdése, sőt a lehetőségek , vagy lehetőség nélküliségek következménye.
Hiszen volt olyan időszak, ( nem is olyan rég), amikor a mai szóval élve állásinterjún elhangzott kérdések között a második volt, hogy  " Ugye nem akar mostanában gyereket szülni?!"
Nem, nem akartunk és nem is mertünk, mert akkor hoppá! nincs munka!
És nem akartunk és nem mertünk, mert: " Egy nő vállaljon legalább akkora szerepet a társadalomban, mint egy férfi! Vegye ki a részét a feladatokból, építsen karriert!"
Hát építettünk, persze az ma már sehol sincs, de akkor a férfiak felfogása szerint egy nőnek ez a dolga!

A családanyaság csak kútkolonc volt ennek az ideológiának a nyakán és persze mi tagadás a nőket le is terhelték úgy munkával, hogy már társat sem tudtak keresni, idejük sem volt, és még nem létezett internet, hogy egy gombnyomással létrejött volna egy randi.

És most íme az újabb hatalmas ötlet a kötelező szülés, a szingliadó és egy-egy család eltartása!
Csak belegondoltam, hogy jelen jövedelmi helyzetem alapján milyen családot tudnék eltartani, vagy támogatni!? Talán egy szingli templom egerét, nagy nehézségekkel!
Vagy inkább szüljek? Csak én ott voltam a biológia órákon és ha emlékezetem nem csal egy gyermek kihordása 9 hónap és mi több a változó korban a nő már ritkán fogan! Hacsak persze a kereszténydemokraták nem intézték el ezt is "odafent"! Mert akkor gond egy szál se!
Akkor minden ok, építsük az országot! Újra! Mi, nők!

Ahogy végigpörgettem az évtizedeket az járt a fejemben, vajon hányszor "erőszakol" meg bennünket , nőket a politika?!
Hányszor akarják még a ballépéseiket a dilettantizmusukat velünk takargatni?!
Mikor lesz végre az, hogy egy nő, igazán nő lehet, valódi feleség csodálatos anya?!
Hogy lehet, hogy ma Magyarországon még mindig ezeket a kérdéseket kell feltenni?!
És hogy lehet, hogy nekünk nőknek hirtelen az jutott eszünkbe, hogy nem a muszlim erőszaktól féltenek bennünket a magyar férfiak, hanem attól, hogy nem ők lesznek a vezérhímek!
Mert ha már erőszak, akkor legyen az magyar!

Javasolnám a tisztelt politikus uraknak, hogy inkább vezessék be a farokadót, ugyanis amennyit ők félre prütykölnek, abból itt már egy egész Dubait lehetett volna felépíteni!
Igaz magyar gyermek akkor sem volna több, de legalább senki nem akarna elköltözni innen!






2015. június 14., vasárnap

" Mit is ír a hogyishivják'

KN2013 0803 04
Szerintem erre a szlogenre sokan emlékeznek. Nem, nem arról  van szó, hogy amnéziásak vagyunk és elfelejtünk dolgokat, hanem e fenti mondatnak egy sokkal mélyebb üzenete van. Nevezetesen az, hogy elolvasunk egy hírt és sokszor nem is vesszük észre, hogy  a lényeg az, ami mögötte van.

Kattoghatnék most Orbán Viktor plakátkampányán, de nem teszem, mert nem a Nemzeti Konzultáció  a lényeg és nem is a bevándorlók ügye, hanem a rengeteg eltussolt dolog, a félrebeszélés kormányzati szinten. Vagy úgy is mondhatnám, mint a gyerekek húzkodják ki egymás kezéből - mondván: Ez az enyém! -
az éppen elkótyavetyélt ingatlant,
vagy  Orbán vezér kegyeiért bedobott ötleteiket,
de egy-egy pályázat megszerzéséért is ringbe szállnak.

Összességében akkora káosz van mindenütt, hogy ezt már csak úgy tudja az ember túlélni, ha vagy becsukja a fülét és az ajtaját, ablakát, vagy kimegy az utcára és addig tüntet, míg el nem sodorja, az amúgy is egyszemélyi vezetésből és akaratból álló Fidesz kormányzatot.
"Le Dictateur" ( nevezte igy Juncker az EP találkozón) persze még mindig népszerű olyan embereknél, akik nem tapasztalták meg, hogy milyen is a saját országodban számkivetettnek lenni.
Olyan emberek ezek, akik egészen a legbensőjükből megvetnek mindenkit, azokat, akik az ő szeretett Vezérüket bírálják. Pedig bizony van mit mondani.

Csak az egyszerű ember szemével nézve is jól látható, hogy Orbán Viktort mára már csak jószerével 2 dolog érdekli a foci és a pénz, vagy a pénz és a foci a sorrend lényegtelen. Hogy jutott odáig egy párt, hogy akkora teljhatalmat adjon vezetőjének, hogy még a sajátjai is tartanak tőle?! Ki tudja! Felnőtt emberek, felnőtt ésszel, talán a sok osztozkodás elködösítette az elméjüket,és eszükbe sem jutott, hogy egy nap ők is ellenségekké válhatnak saját Vezérük szemében.
Most aztán megy a harc a pozíciók megtartásáért, most elkezdtek kibeszélni dolgokat, szóval kezdik ráborítani a népre azt a sok büdöset, amit a hosszú évtizedek alatt termeltek.

A nép hallgatja és vagy figyel vagy nem, legtöbben inkább nem, mert ebben biztos volt mindenki, hogy ott, ahol ennyi pénz eltűnik pontosabban, átvándorol egyes emberek zsebébe rendszeresen, ott egy idő után egymást  is kikezdik, majd felfalják a koncon osztozkodók.
Orbán Viktor folyton bedob a köztudatba valami "rágcsálni valót", hogy azon kattogjon az átlagember, akinek még van ereje hozzá, mert az orbáni politikának nagyon fontos része, hogy olyan módon tegye lehetetlenné az emberek életét, hogy azok elvesszenek a mindennapi megélhetés gondjaiban , így nem tudnak felnézni és képtelenek  észrevenni, hogy ettől meg is lehetne szabadulni.
Mindig van tehát újabb "gumicsont" a magyar "rabszolgának", akit a végtelenségig ki lehet zsigerelni, ha munkahelye van akkor azzal, ha nincs akkor pláne.
Mi sem mutatja jobban  a Miniszterelnök kegyeiért dúl a harc, hogy a Belügyminiszter is a közmunka változtatására adott újabb ötletet. Hoppá! Nyilván inog alatta a szék!

Az a helyzet, hogy a magyar sohasem volt hülye és hamar kitanulta az orbáni fogdmeg-húzdmeg politikai manőverezést, így aztán mára már egyre kevesen rágogatják ezeket a "mérgezett falatokat".
Persze még ma is sokan képesek teljesen elveszíteni önuralmukat egy-egy ilyen felvetés kapcsán.

Iskolás koromban sok-sok nagyon is találó és briliáns közmondást tanultam, de nagyszüleim és minden egyszerű ember is ismerte ezeket.
Ilyenkor csak ennyit mondtak: " Bolond lukból, bolond szél fú'!"
De olyat is, hogy : " Nem eszik forrón a kását!"
Na meg hogy : "Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik!"
Akkoriban bölcs emberek éltek ebben az országban, akik nem voltak idegesek és kapkodók, akik tudták, hogy semmi nem tart örökké, és azt is, hogy az igazi érték az életben a kenyér és a békesség.

Ma persze sokkal energikusabbak az emberek, jogokkal élnek és küzdenek és persze vitatkoznak és  változtatnak, de az az egy mindig örök igazság marad, hogy:
"Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát!"

Bizony Orbán Viktor személyisége olyan mértékben pecsét lett a magyar politikán, hogy sokszor úgy tűnik feltörhetetlen. De azért ne felejtsük el, hogy nálánál keményebb, sőt nem egy kegyetlen vezetője is volt már  ennek a falatnyi országnak és mindegyik megtört, vagy elmenekült, vagy éppen eltűnt a süllyesztőben.
Igaz, pusztítást is hagyott maga után bőven és több nemzedéknek kellett felnőni, hogy új életet tudjon kezdeni ez az eltaposott ország.
Most is hatalmas a károkozás- gondoljunk a titkosított iratokra, amelyek sűrűn irt lapjain majd valamikor történészek fognak szörnyülködni- vagy a mostani hétköznapjainkra, arra a rombolásra, ami arról szól, hogy nem munkahelyeket teremt a Kormány, hanem olyan "lehetőséget", ami soha nem fog visszavezetni a munka világába, mindezt tudatosan, azzal, hogy úgy változtatgatja a törvényeket, mint mások az alsót így aztán, nincs aki ide befektessen. Mert a bizonytalan jogi környezet nem engedi, hogy  értelme legyen ide gyárat telepíteni, vagy üzemeket, vagy egyáltalán munkát hozni.
Tudatosan kitervelt dolgok ezek, mint a Questor-mutyi, vagy a Trafikmutyi, vagy a Devizamutyi, vagy az Egészségügy lerombolása, a nyugdíjak elvétele!

Persze felmerül a kérdés, miért is hagyjuk, hogy ez velünk megtörténjen?!
Nem hagyjuk, csak lassan már nem marad eszközünk, hiszen az állampolgári jog is csak névleges, szinte semmilyen ügyet nem tud a magyar intézni, csak "jó vastag pénzért"!
Aztán a minap azt is olvastam és egyre többektől hallom, hogy az ötvenesek a hibásak mindenért, mert éltek a maguk kényelmében és nem tettek semmit.
Én viszont úgy látom, hogy ezek az emberek  ledolgoztak egy életet és most mindent elvesznek tőlük, maradék erejükkel kapaszkodnak abba a kevésbe, amit sikerült megteremteniük, de a mai ötvenesek éltek olyan korban is, amikor mindenki, mindenkit feljelentgetett. Nem volt leányálom.

Az a nagy helyzet, hogy bizony a tudatára ébredt ifjúságnak kell tennie valamit, azoknak a harmincasoknak, akik oly tisztán és még sallangmentesen látják, hogy merre kellene haladnunk, szóval csak rajta, mert ez a ti jövőtök lesz és a gyerekeiteké! Nem belebújni a telefonkütyübe, hanem építsetek új országot! Ez utóbbi sok-sok munkával jár, de a punnyadás helyett sokkal jobb!Én abszolút mellettetek vagyok Kedves Fiatal Generáció, a bánatom csak annyi, hogy ti is beálltatok a sorba és inkább elmentetek az országból máshová dolgozni ( persze értem és megértem a pénz kell) és mindezt egy ember miatt!

Szóval itt a lehetőség tenni kell valamit, tenni, mert nem marad lassan hazánk!

...hogy mit is ír a hogyishivják?
Talán azt, hogy: "Gyáva embernek nincs hazája!"




2015. május 10., vasárnap

A demokrácia csak "parasztvakitás"?!

Gondolkodtam rajta, hogy valójában hogy is kellene működnie egy demokráciának?

Mondjuk mindjárt kezdhetnénk a magyarral, mert úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 év alatt nem hogy demokráciához hasonlót nem sikerült létrehozni, de mintha kezdene valami olyan kinézete lenni a a mai magyar társadalomnak, ami egyszerre liberális és fundamentalista, egyszerre nemzeti konzultációs és magánérdekeken húzódó, egyszerre szabad és gúzsba kötő és egyszerre család-képviseletű és amolyan személyválogatósan egyik család számít, másik meg" miért is van a világon szemléletű".

Ebből az egészből az látszik, hogy ezek az ellentmondások nyomán csoportok alakultak és ezeket kitűnően egymás ellen tudja fordítani a politika. Így aztán, ha egyik nap az az álláspont, hogy az életet védeni kell, akkor annak is lesznek ellenzői ( főleg ha a gyilkosokra irányítják a figyelmet), de ha másnap az az aktualitás, hogy a halálbüntetést vissza kell hozni, annak is lesz védő és ellenző tábora. Ők pedig szépen elvitatkoznak.

Amíg vitatkoznak, addig nem jut eszükbe a trafikmutyi, ami, amúgy is égeti a politikusok kezét, mert bizony, azon van mit csemegézni.

Aztán be lehet dobni a köztudatba a bevándorlók "kártékonyságát", mert így mindenki ezen kezd el vitatkozni, miközben folytatódik a s(d)evizahitelesek további fojtogatása, kirablása. Mi több újabb halálos áldozatot követelt a kilakoltatás ( de az nem számít, hiszen szegényből van már elég) (!).
 Az már csak "hab a tortán", hogy a jelenlegi közmunkarendszer kiterjesztése abba a koncepcióba illik bele, hogy minél több a szegény és nyomorgatott ember, annál nagyobb a kiszolgáltatottságuk, annál könnyebben lehet őket befolyásolni, vagyis politikai érdekek mentén felhasználni.

Egyfajta gyűlölet és megvetés is már felütötte a fejét azokkal szemben, akik a sevizahitel miatt eladósodtak, azonosítják őket a dolgozni nem akaró, élősködő emberekkel, mert ők ugye "nem magyarok", ők a feláldozható, kirabolható tömeg. Ők a felelőtlen embertársak, őmiattuk áll az ország így.

Hát igen! Jól tetszenek gondolni, ugyanis, ha ezek az emberek nem fizették volna a  sevizahiteleket, akkor nyilván a gazdaságban költötték volna el, és ha a gazdaságban nő a kereslet, akkor szükségszerűen nő a kínálat, vagyis a rengeteg plusz pénzt, amit a bankok és politikai támogatóik elnyeltek, mind visszaforgott volna a magyar gazdaságba, ezzel új munkahelyeket teremtve. Ez a természetes gazdasági fellendülés, ezt akadályozza, most már legalább 6 éve a bankrendszer karöltve a Kormánnyal. Óriási pénzek tűntek el a süllyesztőben és még mindig ez a cél, mert ennek az ügynek ez a sarkalatos pontja: hogy 1 Ft-ot 256 Ft-nak számolnak. Ha hiszik, ha nem ezek a hitelek már rég ki vannak fizetve, de még kér a korrupt, uzsorások élősködő hada.
Pont a minap olvastam , hogy van aki már odáig eljutott ebben az amúgy nem kicsit nacionalista felfogásban, hogy ő bizony ( ügyvédről van szó) nem védi azokat, akik felelőtlenül vették fel a hitelüket.

Elgondolkodtató a mai magyar jogrendszer és annak hozzáállása a jog érvényesítéshez. Persze tudom, ez itt nem Amerika, de ha elviszem az ügyemet az ügyvédhez, akkor neki nem az lenne a dolga, hogy megkeresse a lehetőségét hogyan védje az érdekeimet ( természetesen a tisztesség betartása mellett) az én pénzemért?!
Nálunk mintha ez is fordítva működne : egy levél 30-50 ezer Forintig és aztán semmi.( De még olyat is tudok, aki előre 134 ezer Forintot elkért és még fél év múlva sem tudott választ adni ügyfeleinek semmilyen kérdésére).

De térjünk csak vissza a politikai mismásoláshoz. A bedobott mézesmadzagok úgy tűnik működnek, mert az emberek eljutottak arra a szintre, hogy azt mondják:" mindegy mit teszünk, akkor is az lesz, amit ők akarnak". Kik azok az ők?
Akik éppen politikai befolyásukat felhasználva, minden mozdíthatót és rögzítettet elvisznek és elmentik a saját vagyonukba.
Azok, akiknek az lenne a dolguk, hogy értünk, magyar állampolgárokért küzdjenek, akiknek létre kellett volna hozniuk és egyenesbe tartaniuk a demokráciát, akiknek az lenne a feladatuk, hogy például a bankokat kőkeményen megbüntessék és rászorítsák a tisztességes elszámolásra, azok, akiknek biztosítani kellett volna a tisztes megélhetés forrásait, azaz munkahelyek létrehozását ( ugye már ezt is elfelejtettük, mert annyira a közmunka az idilli), de milyen munkahelyekét?! Termelő, azaz üzemek, vállalatok, gyártó egységek.
Helyette hagyták, hogy idáig jusson az emberek kirablása, mert erre létre lehet hozni a nem termelő behajtó cégeket, amik gombaszámra szaporodnak.
Nincs adat róla, de ma feltehetőleg több a behajtó, vagy behajtással foglalkozó, papírozgató, és fogd-meg szekrény ember 20-as IQ-val, mint a valós eladható terméket termelő munkás. Hogy ez mit jelent?!

Először is már az látszik, hogy a jelenlegi ellátási vagy támogatási rendszerből egy év alatt rengeteg ember ki fog esni, mert ha nem tud 30 nap munkaviszonyt felmutatni, nem kaphatja tovább az ellátását. Vagyis ők véglegesen nyomorba kerülnek. Aztán, mivel az ország hosszú ideje nem termel teljes intenzitással, csak közmunkán foglalkoztat , így a fenntartási források csak  adókból jöhetnek, de azt nem lehet a végtelenségig emelni ( mondjuk ezért is adták el a Nemzeti Parkjainkat). S ha már nincs miből az alapvető kiadásokat finanszírozni, akkor jön az , hogy a politikusok lelépnek és kezdetét veszi az anarchia.

Vészesen közeledünk a szakadék felé. Rendkívül rosszak a mutatóink, ráadásul az Unióban is a kispadon vagyunk , köszönhetően ennek a korrupcióval igencsak megtűzdelt politikának. Sokan azt gondolják, hogy miért baj, ha valaki a kert végébe nem budit épít, hanem stadiont.
Hát azért, mert egy ország felelős vezetőjének a jelleméről árulkodik.

Ha valamit építünk, tegyük a köz érdekében, ha valamit változtatni akarunk ( lásd jogszabályok) tegyük a köz érdekében, ha pályázatot írunk ki, azt tegyük a  köz érdekében és mindezt tisztességes feltételekkel, nem titkosítva az adatokat, hanem szabadon hozzáférhetően, ellenőrizhetően, azaz a demokráciát gyakorolva.
Tyű, ez bizony komoly feladat!

Mi az első és legfontosabb? A biztos jogi háttér az Alkotmány , a munkahelyteremtés, vagyis a megélhetés biztosítása , mert ha van biztos megélhetés, akkor lehet fejleszteni és kiterjeszteni az egészségügyet, a megfelelő oktatási rendszert, az egyenlő esélyekkel való indulást az életben, az emberi tudás felhasználását az ország érdekében, akkor az adózás sem teher, hanem természetes, és  akkor valóban igazi családpolitikát lehet folytatni.

Jelenleg viszont a nacionalizmus fertője borítja az országot, az emberi életben -maradásért folyt küzdelemben a szegény a szegényt inzultálja, a munkás a közmunkást és fordítva, a gazdagok pedig azt sem tudják mire költsék a pénzüket, fogalmuk sincs milyen országban élnek és úgy tűnik ez nekik meg is felel.
A demokrácia most a parasztvakítás időszakát éli, vagy csak egyszerűen fogalmazva  a magyar "demokrácia"  nem más, mint a gazemberek paradicsoma.




2015. április 30., csütörtök

Bankok, behajtók, élősködők


Képtalálat a következőre: „pénz képekben”


Nem olyan rég alkalmam volt beszélgetni egy régi ismerősömmel, aki azon kevesek közé tartozik, kinek sikerült külföldön megvetnie a lábát, biztos egzisztenciát kiépíteni és ma már nyugodt, kiegyensúlyozott, valódi családi életet él.
Mikor elmesélte egy napját, hogy munkája mellett (amit nagyon szeret) van ideje gyermekeire is, sőt közös családi kirándulásokra és mindezt azzal a biztos nyugalommal, hogy nem kell számolgatnia a pénzét, bevallom őszintén, kissé fájdalmasan érintett a dolog. Fájt, vagy szomorú voltam? Mindkettő.
Szóba került a magyar helyzet, a magyar családok eladósodottsága, kilátástalan életük és nem hogy kirándulásra nem jut, de még a megélhetésük is veszélyeztetett.
Okok sora került elő, történetek,  elszenvedett igazságtalanságok, tragédiák.
Ezek övezik ugyanis a Magyarországon működő bankok nyomát. Kétségbeesett emberek mindenfelé.

Kezembe került egy devizahiteles elszámolás, amely a forintosítás utáni állapotokat igyekszik felvázolni ( és ahogy megszoktuk) természetesen a hétköznapi egyszerű ember számára értelmezhetetlen.
Ez egy olyan kimutatás, ahol egy oldalon 3 alkalommal is közlik, hogy mennyi az általuk eddig tisztességtelenül felszámított összeg, -bevallásuk szerint,- persze elkenik a lényeget, mert ámbár az 5. vagy 6. oldal tájékán találunk egy törlesztési részletezőt az elkövetkezendő időkre, ám ezen lényegében nem szerepel összesítés. ( Igaz az csak egy összeadás.)

Summa summarum a devizahitelesek nagy többségének még mindig a 2 és félszeresét kell visszafizetni annak a hitelnek, amit már egyszer kifizettek. Arányaiban ez így néz ki a felvett hitel összege 5 millió, kifizetve közelítőleg 7 millió Ft és tessék nyugodtan kapaszkodni , még kifizetendő 16 millió Ft.

Ismerősöm teljesen elhűlt ezen a dolgon és bár már hallotta, hogy évek óta megy ennek a devizahiteles ügynek a vitája, de erre ő sem mert gondolni, hogy ilyen rabló módon történik az elszámolás.

Egy tény, hogy sok országban, amennyiben az adós fizetésképtelenné válik, haladékot kérhet, végső esetben lefoglalják az ingatlant, de nálunk erre egy egész "ipar" alapult.

Hogyis működik ez?!

Van a bank, aki készségesen adott -hitelt, persze, hiszen ebből él-, ám a szerződésben elrejtett olyan megfogalmazásokat, olyan számításokat, olyan hivatkozásokat, amit még a mai napig sem tudtak sokan megérteni és megfejteni, lásd. bírósági perek, ügyvédi magyarázatok és félremagyarázások, közgazdászi ügyeskedések.
Aztán ezek a bankok eladták  a hiteleket, mert az adós nem tudta fizetni ,-mindazok ellenére, hogy a szerencsétlen csőbe húzott átlagember  kijelenti, leírja, hogy nem akarja ezen adatokat senkinek a tudomására hozni- idegenek kezelésébe kerülnek a követelések.

És akkor jönnek a hiénák a " jól képzett" nyakkendős, drága öltönyös, avagy luxuscuccba burkolt, extrákkal felszerelt többmilliós autókkal a kisöprők, besöprők vagy ahogy sokan ismerik őket a behajtók. Ők aztán igazi vérbeli piócák: nem fenyegetőznek- bár erre is van példa- de ijesztgetnek, általában este jelennek meg az adósoknál, apokalipszist hirdetnek a családokra ( végrehajtót emlegetve, óriási összegeket saccolva tartozásként), majd mint valami jóságos segítők előadják, hogy ők tudnak megoldást, mert lehet itt mindenféle munkát kapni, feketén is , sőt tudni vélik, hogy az adósnak igenis lehetősége van arra, hogy ezt a tartozást kifizesse. Hivatkoznak arra, hogy a szomszédok ezt mondják és azt mondják- vagyis nem átallanak a szomszédokat is belekeverni az ügyletbe ( újabb törvénysértés, 3. személy tudomására hozott ténnyel kapcsolatban), de arra is vetemednek, hogy a közeli postát felhívják és üzenetet hagynak az adósnak, hogy sürgősen keresse meg őket.
Dugdozzák az amúgy is pattanásig feszült emberek orra alá az újabb 10 oldalas szerződést, hogy ezzel csikarják ki akaratukat.

Ezek a vérszívók embertelenebbek, mint a végrehajtók, pedig onnan is lehet példákat hozni.Söpredék emberek, söpredék munkát végeznek.

Valójában olyan korszakot élünk, ahol szinte mindenki ellenséggé vált, és , hogy kik a rosszabbak?! a korrupt politikusok?! a haszonleső bankárok?! a pribék behajtók?! avagy az embertelen végrehajtók?!
avagy a kárörvendő honfitársak?!
Nem lehet tudni, mind a hatalmával él vissza, annyi bizonyos!
Ma is aktuálisak ezek a sorok:

  • TÖREDÉK - RADNÓTI MIKLÓS
  • Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, - s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, - az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, - a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1944.05.19.

    2015. április 27., hétfő

    Velem megint konzultálni akarnak, itt a válaszom!

    Milyen szépen is hangzik, hogy az ország Miniszterelnöke kíváncsi az én véleményemre, hiszen már megszokhattam, hogy bátran, bármiről lehet véleményem DE csak ugyanaz, mint, amit az ország vezetői már kiokoskodtak.
    Íme itt az újabb levél, ami azt hitetné el velem és honfitársaimmal, hogy szabadon dönthetünk néhány kérdésben.


    ovlevel2
    Elgondolkodtató hogy  a Miniszterelnökségen profi módon összemossák a terrorista bűncselekményeket a bevándorlással. Sőt odáig jutnak , hogy a bevándorlókat teszik felelőssé azért, mert nincs munka ebben az országban, vagyis a magyar családok éhezéséért a terrorista bevándorlók a hibásak. Megoldást persze kínálnak, visszatoloncolás vagy pedig munkavégzéssel keressék meg a bevándorlók az ellátásukhoz szükséges pénzt. A 11-es kérdés már odáig merészkedik, hogy az amúgy is pénzhiánnyal küszködő Magyarország inkább segítené a bevándorlók anyaországát. Kérdezem én és hogyan és mivel?
    És a bónuszok bónusza az utolsó kérdés arra apellál, - evvel mindenki biztosan egyetért-, hogy inkább a magyar családokat segítse támogatással a kormány! ( Ha csak ezzel az egy kérdéssel ért egyet a tisztelt állampolgár, akkor azzal automatikusan a többivel is egyetért! )

    Szeretném megkérdezni ehhez miért kell Nemzeti Konzultáció?!
    Ugyanis Önök ott a Miniszterelnökségen, a Parlamentben, a képviselői székekben és a különböző bizottságokban azért vannak, hogy Magyarországon stabil, biztos gazdaságot teremtsenek, ehhez stabil törvényeket hozzanak, hogy a magyar családok biztos megélhetéshez jussanak és "nem kalandvágyból" hanem a "betevő falatért" ne más országokba kelljen elvándorolniuk ( vagyis máshol bevándorlóknak lenniük).
    Azért vannak, hogy még csak fel se merüljön olyan probléma, hogy éhezés, hogy soha senki közpénzt el ne tulajdonítson, s ha mégis akkor korrupció miatt megkapja a megfelelő büntetést ( vagyonelkobzás, börtön). Önök azért vannak, hogy ez a nemzet úgy növekedjen, hogy megmaradjon tiszta emberségében!
    Önök azért vannak, hogy ebben az országban  lehetővé tegyék  új munkahelyek létrehozását, azért vannak, hogy a fiatalok akarjanak és merjenek családot alapítani!
    S mi több azért vannak, hogy olyan szerződésekkel ne lehessen embereket vagyonukból kiforgatni, amilyeneket az Önök által annyira nagyra tartott bankármaffia megtett és ma is zavartalanul tesz.

    Tisztelt Miniszterelnökség!
     Ha már a véleményemet kérdezi , akkor az a válaszom, hogy nem értek egyet azzal, hogy olyan kérdőívet tesznek az orrom alá, ahol mindegy mit válaszolok, mert mind a 3 lehetőség ugyanazt foglalja magában, ugyanazt sugallja, hogy minden bevándorló terrorista és nem kell nekünk arra az Unióra hallgatni ( miután Brüsszel elutasította ezt a magyar kezdeményezést, hát akkor konzultációt rendezünk és megszavaztatjuk) , amelyiktől súlyos pénzeket kapunk minden évben ( igaz 1/3 részével nem tudunk elszámolni, vagy éppen előírásokat sértően, használtuk fel), de majd " mi megmutatjuk, mert a súlyosan legyengült menekülteket dolgoztatjuk" és mindezt azért, hogy a magyar családok jól éljenek!  ( Mellesleg a bevándorlók létszáma mintegy 138 ezer ember, míg az elvándorlók 277 ezren vannak a KSH 2014-es adatai szerint, ebbe nincsenek benne a be nem jelentett kivándorlók, becsülten több mint félmillió)
     A magyar családok nagy része a devizahitelek alatt roppan össze, az egyre elképesztőbb állapotok között küszködő közegészségügybe rokkan bele és a magyar családok nagy részét egy gondolat foglalkoztatja: elmenekülni ebből az országból!

    Ha konzultálni kívánnak velem, akkor arról kérdezzenek elégedett vagyok-e az Önök munkájával és azt fogom mondani: Nem!
    Arról kérdezzenek megoldottnak tekintem-e a közmunka programmal az emberek megélhetését, és azt mondom: Nem!
    És arról is megkérdezhetnek szívesen szavaznék-e Önökre akár előre hozott választásokon is, és azt mondom: Nem!

    Maradtam tisztelettel konzultáció nélkül:
         A kisember


    2015. március 27., péntek

    80 milliárdból tellik erre is!

    Az új közszolgálati TV ( M1) napi 24 órás hírműsor lenne, ha működne rendesen. De hát mint tudjuk a kezdés sohasem egyszerű. Pláne, ha szinte majdnem mindenki gyakornok. A Kormánypárti TV-nél a helyszíni kapcsolások is nagyon nehezen jönnek össze, pedig a legmodernebb és legdrágább felszereléssel dolgoznak, na de hát ahhoz érteni is kellene!
    Persze tudom legyünk türelmesek elvégre csak 80 milliárdot szórtak ki erre a fantasztikus ötletre!
    Francesco Zombori is elmondja a véleményét a már megszokott vicces stílusában!


    Persze a reklám is fontos, hiszen minden valamirevaló szellemi terméket, illik és kell is eladni.
    Mit ne mondjak egy valódi balesettel: "Akkor. Amikor." szlogennel az év leggusztustalanabb reklámplakátját sikerült összehozni! Csak gratulálni tudok! A fanyalgóknak pedig annyit, hogy ha nem is értik, gondoljanak bele, hogy szeretnék-e látni valamelyik rokonuk baleseti ellátását plakáton, mert" Frissen az igazi!"

    Fotó: Olvasónk

    2015. március 13., péntek

    Az elméletek és hirek szárnyra kapnak, aztán próbáljunk meg kiigazodni!

    Halljuk a rádiót a TV-t, olvasgatjuk az elektronikus sajtót, bele-belenézünk blogokba, szóval úgy nagyjából tájékozódni próbálunk, mi is a helyzet nálunk és a világban.

    Nem könnyű a magyar embernek, ha érteni akarja mi történik körülötte, hallja, hogy van  ( lesz)  Paks2,  hogy hitel kell hozzá - ezt már úgy gondolja is- de arról nem nagyon tájékoztatják, hogy ez mégis elmarad(hat).
    30 évre eladósodni ( az oroszoknak), titkosított adatokkal, hm, hát ez nem volt világos és egyértelmű.Ám jött az EU bácsi és beintett.

    A váci Madách Gimnázium körül is lebegtek hírek, hogy talán parancsszóra nem akarnak Budapesten tapsolni a Kormány Március 15.-ei ünnepségén, talán fenyegetést is kaptak, hogy akkor e diákokat nem veszik fel főiskolára sehol és "gondoskodnak" a szülőkről és a tanárokról is.
    Aztán jött apró hírben: á nem,. ez nem így volt, vagy legalábbis a fenyegetőzők azok nem léteznek.

    12 napja, hogy Borisz Nyemcov  ( akit csak úgy emlegetnek, hogy Putyin legnagyobb bírálója) ellen merényletet követtek el és az orosz csoda megtörtént, azonnal meglettek a gyilkosok. Őket aztán vallatták, kínozták ( de lehet, hogy nem) mert mára már az a legújabb, hogy nem is ők voltak a tettesek ,és nem is verték őket.

    Mindeközben a háborús Ukrajnában már a 4. politikus lesz öngyilkos.

    A magyar jobboldal és a baloldal pedig azon vitatkozik, hogy Vityánk lehetett-e katonai hírszerző vagy sem, ahogy Simicska sugallja. Ők biza ezzel elég jól elvannak, gondolom ezért is nem értek rá komolyabban odafigyelni, hogy közben a Buda-Cash-ben és a Quaestorban "itt a piros, hol a pirost" játszottak .

    Szóval nem könnyű az egyszerű embernek ezt megérteni. Néhány hír hallatán eszünkbe juthat, hogy épp 4 csatornán vetítették az elmúlt egy hétben a Kémjátszma c. filmet ( főszerepben: Robert Redford-dal és Brad Pitt-el) ahol egy kém beszervezése és kiképzése a film egyik szála, illetve, hogy egy-egy merényletnek minek kell éppen látszania, vagy hogy ki mindenkivel kell és hogyan felvenni a kapcsolatot egy-egy akcióhoz, és ha "istenadta" tehetség a kiképzett, még akkor sem biztos, hogy megmenti a kormánya, ha úgy ítéli meg, avagy kényes a politikai helyzet.Megjegyzem a film végig izgalmakban bővelkedik.
    Persze ez mind a véletlen műve, hogy pont ezeket a dolgokat olvashatjuk egy csokorban, de gondoljon mindenki azt, amit akar ezekről , mert nem tudjuk, mi történt meg és mi nem.

    Sokszor a megkérdezettek sem tudják, mert ők is azt mondják : Ez csak cirkusz!

    Így aztán nem kell csodálkozni, hogy van, aki  szerint ebben az országban olyan szépen megy minden  és van rezsi-csökkentés, és lesz még több áram ( Paks2), mások szerint 4 millióan élnek elképesztő körülmények között és óriási bajok vannak. Azon sem kell csodálkozni, hogy  a papagájok is azt rikoltozzák : elég ezekből!
    Míg birkáink mindig visszabégetnek, ha egyik sem, akkor kik?!

    Vannak, akik hiányolják az összefogást, mert nem vették észre, hogy "oszd meg és uralkodj" elv alapján irányítanak bennünket!

    Talán épp ideje kiírni az ország kapujára:
     Államférfiak kerestetnek!
    Minimum feltétel: Hazaszerető, emberséges, igazságkereső és érvényesítő, kifejezetten jó csapatjátékos, megfelelő fizetés (egyéb juttatás nélkül)  ellenében. Elvárás továbbá a jó kommunikáció képesség, lehetőleg angol nyelvtudás anyanyelvi szinten.
    Napi munkaidő folyamatos.
    Jelentkezni a Magyar Népnél lehet.





    2015. március 9., hétfő

    Ha nem a Nemzeti Ünnep, akkor a Zárva-tartás hoz lázba...

    Nincs olyan ember, aki ne tudná, mit jelent a magyarnak Március 15.-e. Vagy mégis?!
    Az a helyzet, hogy mostanság olyan nagy kavarc van a fejekben, hogy ki tudja vajon hányan lennének képesek megválaszolni miért is fontos ez az ünnep?!

    Az is igaz, hogy az idők folyamán az éppen hatalmon lévők olykor-olykor egy-egy megemlékezésünk kapcsán annak tartalmát illetően újabb és újabb verziókkal álltak elő, így aztán a ma embere néha megkeveredhet , hogy mit is ünneplünk?!
    Most is így van ez, mert lassan homályba veszik a márciusi ifjak tettei ahhoz képest, hogy  hetek óta megy a vita ( de még milyen!) miszerint március 15.-én Vasárnap lesz, újra ismét, munkaszünet!
    Végre mindenki a családjával töltheti a vasárnapot!

    Milyen jó és szép elképzelés lenne ez egy olyan országban, ahol, mindenkinek van munkája, vagy akinek nincs, az is meg tud élni, ahol megfizethetőek lennének az amúgy termelőtől beszerzett finom, friss áruk , ahol az egészségügy nem ügy lenne, hanem szolgálat (tisztességesen megfizetett) mint a nyugdijkérdés is nem kérdésként tűnne föl néha néha , ahol a munka nem napi 12 óra, hanem max. 9  és ahol a bérek olyan szinten lennének, mint a többi uniós országban.
    Ott jó lenne!
    Nálunk ez az ötlet megint megelőzte a korát, hogy szépen fogalmazzak, mert az amúgy is alacsony fizetésű (60-70 ezer Ft) dolgozók, akik lehúzzák a napi 12 órájukat,- pótlék és egyéb juttatás nélkül, lecsúsztatni sem lehet-, szóval ők elesnek, még attól a kis vasárnapi pénztől is, nem mellesleg sokan elveszítik és elveszítették munkahelyüket ennek az ötletnek a következményeként.
    Munka terén amúgy is rosszul állunk, mert akár hiszik akár nem, hiába minden statisztikai adat, hogy csökken a munkanélküliség, mégis sorozatos az elbocsátás és valahogy a statisztikát készítőknek sehogyan sem jön ki a csökkenés. Mint ahogy abban sem tudnak egyetérteni a kormány kommunikációjával, hogy nincs szegénység avagy nyomorúság, vagy minek nevezhetjük mostanában.
    ( Mert amióta ugye sajtószabadság van nem mindent szabad annak hívni ami: bár szerintem az utcán kartonpapírban alvók, nem turisták és az ételért sorban állók sem nézelődők.)

    Na de vissza a március 15.e Vasárnaphoz, a sok pro és kontra között elveszett minden bizonyosság - ahogy az lenni szokott, mert kavarás ügyben mindig óriásit alkotnak a politika szereplői- mármint, hogy a forradalmárokkal vagy a békésen , csendesen otthonülő családokkal legyünk.

    Én úgy látom forr ez a dolog mindenhogyan , mert miközben  a politika megmondja: Vasárnap ne dolgozz!, aközben a magyar   szerte az országban rázva az öklét ezt harsogja: "Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"

    Elképesztő...

    ...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...