Csak néhány önéletrajzban nem szereplő adalék: 18 évesen rakodtam ki vagont éjszaka, mert jól fizették, vagy voltam virágkötő , dekoratőr, de szereltem porszívót, voltam felszolgáló, kocsmáros, betonoztam, falat festettem, villanyt szereltem, de számítógépet is és még programoztam is valamikor és a jó ég tudja , mi mindent csináltam még, és teszek ma is pénzért , na persze a tisztesség jegyében.
Ezeket a munkákat szakiktól tanultam, olyanoktól, akiknek a kisujjában volt a mesterség csínja-bínja.
A minap eszembe jutott, hogy ki kellene javítanom néhány dolgot az otthonomban és elkönyveltem azzal, hogy , amint hazaérek, megnézem az interneten.
És akkor egy pillanat alatt átfutott az agyamon, mi történne, ha egyszer csak "vészleállás" lenne és megszűnne az internet, akár vírussal, vagy egy akár a Földet is veszélybe sodró erős mágneses kisüléssel.
El kezdtem gondolkodni, hogy vajon honnan szereznénk információt: hogy mit, hogyan kell elkészíteni?
Könyvekből? Léteznek még szakmaleíró könyvek? És abban benne vannak a mestertitkok is?
És ezek a könyvek mindenkihez eljuthatnak majd?
Ha a kitörő pánik következtében az üzletekben már semmi nem marad, mondjuk hogyan készítünk mosószert?
Tudja még valaki hogyan készül a mosószappan, vagy miből lesz tusfürdő. Hogyan tisztítsuk a vizet, ha a víztározó berendezése elromlik?
Hallom, ahogy néhányan most mondják, " minek a pánik a földben megterem minden"!
Meg biza, ha megmunkálják!
De ha tönkremennek a gépek és nincs kenőolaj, nincs megfelelő üzemanyag, tudjuk fejből, hogyan kell ezt előállítani?
És ha egy alkatrész elromlik, tudunk kézzel, nem precíziós gépekkel újat készíteni?
Ha nincs másom, csak a fejben lévő tudásom és munkaerőm, hogyan forgatom meg a földet?
Szerszámot kell készíteni!
De hogyan?
Vegyük a nyelét, fából van, stabilnak erősnek, egy tagból állónak kell lennie. Vagyis veszek egy erős fát, kivágom és ledarabolom, lehántom, durva, majd finom simítással elkészítem a nyelet. De mivel vágom ki a fát?
Előbb ahhoz kell szerszám. És akkor még vasat nem készítettem! Amihez öntvény, kemence, forma, csiszolókorong kell!
Ha elkészült a fejsze, utána jöhet a többi megmunkáló eszköz és végül az ásó.
A ruhám csupa mocsok, tehát nap végén mosás kézzel és még nekem is meg kell mosakodnom. Hideg vízzel, vagy tudok tüzet csiholni?
Ezen a ponton értettem meg, hogy a Római Birodalom bukását követően amelyben szinte mindent elpusztítottak, hogyan kezdte elölről az emberiség a tanulást a felfedezést.
I.u. 476-ban elbukott az az addig virágzó birodalom, amelyben vízvezetékrendszer, fürdőházak, higiénikus mellékhelyiségek léteztek és beletelt majd 1500 évbe, hogy az emberiség újra megismerje ezeket a találmányokat és alkalmazni tudja.
Ma, amikor egyre kevesebben fordítanak időt olvasásra, tanulásra meg pláne, sőt még kevesebben tudnak helyesen írni, még úgyis, hogy az internet minden magyar nyelvű rendszere pirossal jelzi: " Ember! Valamit nem jól írtál!"- szóval aligha van esély arra, hogy egy-egy szakmát vagy egy-egy alapvető dolgot elsajátítsanak , megismerjenek.
Az ember nem gondol a vészleállásra, azt hiszi mindig, minden rendelkezésére áll.
Pedig ez nem így van!
Nem csak a rómaiak után jött a mosdatlan, járványokkal teli évszázadok időszaka, hanem az elpusztított Egyiptom, vagy a letarolt inka birodalom után is.
És még sorolhatnám, mennyi minden lett az enyészeté, amit mai napig is nehezen érthető, vagy megfejthető.
Most sokkal nagyobb figyelmet fordít az emberiség az egyéni gazdagságra, mint a fennmaradás biztosítására.
Pedig tudnunk kell megérteni, hogy, akkor, amikor bekövetkezik egy teljes leállás a pénznek többé semmi értéke sem lesz, mindenki az élete megmentéséért küzd majd és, hogy ki lesz a nyerő?
Aki több tudással rendelkezik.
A pénz csak eszköz, az internetes pénz jó része pedig csak nullákból áll!
Ez az apokaliptikus helyzet nem áll messze tőlünk, amelynek szoros következménye lesz, hogy vagy megtanul az ember összedolgozni másokkal, vagy elpusztul tudás hiányában.Nincs az a vagyon, ami akkor kellene bárkinek is, amikor az a kérdés, hogyan éljem túl a napot, hogyan legyen tető a fejem felett, hogyan csiholjak tüzet?!
Vajon teszünk valamit azért, hogy ne találjuk magunkat ismét a kőkorszakban? Hányan vannak, akik már ma sem tudnak olvasni és írni:technikai analfabéták, és még hányan lesznek?!
Ők lesznek a szelekció első áldozatai?
Nem kellene felelősségteljesebben gondolkodnunk magunkról az emberiségről a bolygónkról?
Vagy szükségszerűen időközönként be kell következnie egy-egy ilyen katasztrófának?
Ha igen, akkor miért? Mert, nem tanultunk az eddigiekből sem?
Csak remélni tudom, hogy felelős emberek, felelős gyermekeiket arra nevelik, hogy tanuljanak meg a legalapvetőbb módon élni, mert sem a Gucci, sem a Dolce&Gabbana cuccok nem mentik meg őket az éhínségtől, vagy a fagyhaláltól.
Ha nem leszünk okosak, akkor semminek, semmi értelme nem lesz többé, sem a márkáknak, sem a pénznek, sem az ékszereknek, sem a vagyonnak, sem az értékpapírnak, de még a drága kocsinak sem.
Legyünk hát lényeglátók, szélesebb spektrumban gondolkozzunk és ne a hétköznapok kínálta "fogyassz, mert akkor vagy valaki " életet éljük, hanem gyűjtsük az életünkhöz igazán fontos információkat!
Szóval legyünk tudatosak!
