A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hazugság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hazugság. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. január 27., szerda

Megszoktuk...

2021. január 27.-e van a " leghosszabb hónap" vége felé tartunk, amit általában mindenki nagyon vár, hiszen a szólás is azt mondja " Január, február és itt a nyár!"

Lehetne "nosztalgiázni" a " meleg " szobában ( akinek futja a melegre, vagy egyáltalán szobára, lakhatásra) de minek is emlegessük azokat az időket, amikor az embereknek jutott erre is és arra is. Úgy általában. Most csak keveseknek.

Nem akarom senkiben a lelkiismeretet "túráztatni", hogy "... biztos van egy olyan rokona, családtagja, akin tudna segíteni, vagy ismerőse, vagy barátja" nem, ennek nincs értelme.  Van , akinek megadatott az egészséges lelkület és tudja, hogy úgy kell adni, hogy  " egyik keze , ne tudja, mit csinál a másik" ( azaz ne tartsd számon a jótetteidet, mert náladnál Nagyobb , Akinek erre gondja van és az megfizet neked érdemeid szerint). Van, aki akkor sem adna a másiknak, ha az ezer sebből vérezve kérné is.

Szóval a múlt arra van, hogy értékeljük saját jótetteinket, vagy, hogy hányszor fordítottunk hátat másoknak, hányszor és miképpen vezettük meg az egyszerű embert a félrebeszélésünkkel, hányszor és hogyan erőltettünk rá másokra olyan dolgot, amiből magunknak hasznot reméltünk és ezt hányszor és hogyan magyaráztuk úgy, hogy ez mindenki érdeke.

Talán inkább a jövőre a jövőnkre kellene koncentrálnunk.Arra, hogy mekkora felelősség akár egy háromtagú családban is a gyermek nevelése, hogy a hazugságainkat rögtön felismeri és ezzel el is sajátítja, mert azt gondolja ez a helyes. Ha apa, és anya hazudik, akkor nekem is azt kell tennem.

Hogy hova vezettek ezeknek a fiataloknak az útjai az nem lehet kétséges, álságos kapcsolatokba, tisztázatlan , kétes gazdasági ügyletekbe aztán rendőrségi nyilvántartásba , bírósági tárgyalásba és elzárásba. Úgy röviden, csak pár szóban és ez Egy ember élete két ember hazugságai következtében.

Most gondolkodjunk nagyban! Mi a helyzet Kormányéknál? Hova vezet a meggondolatlan ítélkezés , a nyílt kendőzetlen gyűlölet , a büntető és megalázó zsarolás, a hisztis besértődés, a gátlástalan , kontroll nélküli öntörvényűség? 9 millió elkeseredett , szinte teljesen reményt vesztett ember: ez a hozadék!

Sajátos magyar fogás a Koronavírusra rátenni egy lapáttal, akinek nincs, attól még a maradékot is elvenni, akinek van, annak odaadni. 

Ó persze tudjuk mi azt, hogy a Szentírásban van egy ilyen tanítás! Csak tetszik tudni, az nem a politikáról szól és nem a kormányzásról. Tessenek érdeklődni a szakavatottaktól, akik ismerik ennek a passzusnak a lényegét! Elég közelben vannak! 

Apropó szakavatottak! Vannak az orvostudományban is, talán nekik kellene a vakcinával kapcsolatban ( Covid-19 ha valaki nem tudná) szakmai konzíliumot tartani.

 Bugyuta Szakcsi a Boros párttól nem fogja sohasem tudni megmondani, hogy a vírus ellen hatékony-e a vakcina vagy sem, akár mekkora 2/3-os politikus. Na persze, ő vitatkozik, mert nem ért hozzá! Azok nem vitatkoznak, akik tudják, miről beszélnek.

Szeretem Bugyuta Szakcsit, mert ő a pénzhez sem ért, és a gazdasági döntésekhez sem, ezért ő a Boros párt pénzügyminisztere is.Beáraz és átáraz, fogad a Forint ellen és nyer, csak mindennek az egekben az ára, a minimálnyugdíj 28.500 Ft, elég is a sok dolgos embernek, hiszen ebből félretehetnek, mondja Bugyuta Szakcsi.  Sokoldalú, mert sok oldalt nem ért, de mindenhez van hozzáfűzni valója és természetesen bele tud böffenteni az Alaptörvény módosításba is. Igen. Rámutat és azt mondja, azt a vesszőt én javasoltam oda! És mindezt büszkén, sallangmentesen! Bele a pacekba! Mi magyarok tudjuk, hogy a jól elhelyezett vessző egész más értelmet ad egy mondatnak. Csak Bugyuta Szakcsi nem. De őt azért tették oda, ahol van, és azért beszél, mert nem érti.

Bugyuta Szakcsi csak úgy vágja a hiteltémát is, hiszen a fiataloknak szórja a meggondolatlan áldás nélküli hitelfelvétel lehetőségét és az sem zavarja, hogy ennek a generációnak a szülei azok, akik az ő szintén "gyümölcsöző" tevékenysége miatt eladósodtak és az utcára kerültek a devizahitel által. Lógó nyállal hallgatják mindazok, akik most is melegről és szobáról álmodnak. 

Mecsoda pazarlás és meggondolatlanság! Ha nincs semmid, ne álmodozz, csak nézd, ahogy Bugyuta Szakcsi integet neked mosolyogva: "Látod én ezt a két kezem munkájával szereztem!"

Látom! Látom! Kedves Szakcsi barátom, azt bele ne betegedjél a sok munkába, mert az általad olyan szakavatottan vezetett és "szétbombázott" egészségügyben olyan szakellátást kapsz, hogy a bacik és vírusok belőled tenyésznek majd életed végéig! Otthonba teszünk és beoltunk! Minden ellen, kötelezően! Aztán kapsz egy plasztikkártyát, vagy a kezedbe, vagy a lábad ujjára! Ezt már, nem te döntöd el!

Szóval előttünk a titokzatos jövő, kinek adjuk a felelősséget abban, hogy mi lesz 9 millió ember sorsa. ( Az 1 millió mindig jól élt és ők érinthetetlenek, szóval, akár a Szputnyikkal el is utazhatnak Moszkvába!)

Mi lesz veled magyar?! Megszoktuk ezt, vagy ...,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,


2019. november 6., szerda

Vannak ilyen emberek...

Nem kétséges hogy az ember legnagyobb "ellensége"  a saját lelkiismerete. Mikszáth Kálmán regényében A fekete városban nevezi  a lelkiismeretet "kisbírónak"  Görgey alispán.
Amikor a kisbírót emlegeti, akkor arról a belső viharról beszél, amit a lelkiismeret okoz mindazoknak, akik nem az egyenes úton járnak.
Mert vannak ilyen emberek.
Vannak, akik olyan kétségbeesetten kapaszkodnak befolyásos emberek védelmébe, hogy akár barátaikat és jóakaróikat is képesek elárulni.
Vannak olyan emberek, akik feladva a tisztesség és őszinteség acélpajzsát azt képesek a hazugság koszos lepedőjére cserélni.
Bizony vannak, akik mások hatalmi "szoknyája" alá bújva embertársaikat bevádolják, mert ellentételezésként arra számolnak, hogy elnézik nekik viselt disznóságaikat, vagy lustaságukat.

Vannak olyan emberek is, akik elfogadják ezen árulók olcsóságát azért, mert tudják, hogy akik hazugsággal és álsággal szereznek pártfogást, azok pontosan annyit is érnek, mint hazugságaik.
Őket lehet a legjobban felhasználni és őtőlük a legegyszerűbb megszabadulni, hiszen ha ők nem becsülik magukat semmire, mások még-inkább nem.

Minden bizonnyal sokan találkoztunk ilyen emberekkel. Sokan tapasztaltuk azt, hogy a butaság és a rosszindulat együtt mennyi fájdalmat és szenvedést képes okozni mindazoknak, akik az ilyen "olcsójánosok" áldozatai lesznek.
Bizony mindenkinek legalább egy története lenne , de inkább több. Ezek mind ugyanarról mesélnek: bizalmat adtak valakinek, segítették, elfogadták a legnehezebb tulajdonságaikat is, aztán az általuk segített, pártfogolt személy kisstílű, undorító aljassággal bevádolta. Először mindenki csak hitetlenül áll az ilyen tett előtt, aztán a fájdalom mellett dühöt is érez és keserűséget, mert megvédeni sem tudja magát.
Hiszen vannak olyan emberek is, akik mindig szívesen hallgatják amikor másokról gonoszságot beszélnek, vagy éppen pálcát törnek felette.
Amióta az ember ember, mindig létezett gonoszság, ármány , cselszövés, amely sokak életét siklatta ki.

Igen , de vannak olyanok, akik csak szeretnék minden egyes nap békében álomba hajtani fejüket. Akik szeretnének tiszteletben és szeretetben élni családtagjaikkal, barátaikkal és munkatársaikkal is. Mert ők ismerik az emberi élet igazi értékét, tisztelik az Isteni Teremtést, ezért embertársaikkal és a Föld minden élőlényével tisztelettel bánnak.
Vannak ilyen emberek is, akik a családot áldásnak tekintik az emberi kapcsolatokat pedig ajándéknak, akiknek természetes, hogy adnak és nem elvesznek, akik számára az Élet maga a csoda.
Ők az igazán boldogok, mert megelégedettek mindazzal, amit kaptak.

Hogy az élet nem fekete és fehér, amint a fentiekből sejlik?

Nem, valóban. De egy bizonyos kor fölött és bölcsesség birtokában, már nem keres az ember a gonoszságra mentséget, mert arra nincs. Nincs mentség a hazudozásra, a meggondolatlan rosszindulatú , bizonyíték nélküli vádaskodásra. Nem lehet mentség az, hogy : " én így éreztem, " vagy " mert azt gondoltam, bár nem voltam biztos". stb. Nem, nincs mentség, minden felnőttnek tudnia kell gondolkodnia még mielőtt bármit is kiejt a száján, vagy valakinek hamis állításokat tesz. Lehetősége van újra és újra megfontolni a következményeket még mielőtt aljasságot állítana. Ha nem teszi, akkor tudnia kell, hogy a közösség tagjai vagyis mindazok, akikkel szemben vétkezett elítélik és ez alól nem bújhat ki! Menekülhet, de ha az emberek nem is, a "kisbíró" azaz  a lelkiismerete üldözni fogja, élete végéig!
Mert az emberek megbocsátóak, de a lelkiismeret kínoz és az sohasem talál nyugalmat!
A bűnre a válasz mindig a bűnhődés lesz! Ezért van az, hogy a bűnös hiába menekül, hiába vár tettére igazolást másoktól és keres újabb vélt barátokat, a bűnét magával viszi és az vele marad, amíg csak be nem látja , hogy milyen súlyosan vétkezett!

Persze mindig vannak és lesznek olyan emberek, akik saját magukat mentegetik és hazudnak önnönmaguknak is! Őket is ismerjük, sajnos sokan vannak!

Mindannyiunk előtt ott a választás lehetősége, hogy milyen emberek akarunk lenni!
Döntsünk, ahogy  akarunk, de ne sírjunk keservesen nehéz sorsunkon, ha semmi mást nem tettünk, csak bántalmaztunk másokat!
Mert a jó embereknek is meg van a maga keresztje, csak azok alázattal viselik, az ostoba ember sírja tele az utcákat hangosan, másokra kenve saját gonoszságát!





2017. november 19., vasárnap

A hazugság szociális létünk alapja? - avagy egy kis kamuzás sohasem árt.

Mindennapjainkban egyáltalán nem természetes, hogy azon gondolkodjunk, hogy a számos ember, akivel összehozott egy-egy szituáció hány százalékban mondott igazat.
Azt is mondhatnám felületes létünk szerint " a francokat" sem érdekli, hogy most igazat mondott-e az a valaki, aki fél perc alatt az orrunk alá tuszmákolja azt a történetet, ami előtte frissen és ropogósan vele megesett,
Meghallgatjuk, aztán foglalatoskodunk a saját dolgunkkal, max. akkor jut eszünkbe, amikor egy hasonló történetbe újra belefutunk, de igazából már nem is emlékszünk, hogy volt és, hogy ki mondta.

Ez a felületes létünk. Ebben bármilyen hazugság elfér, mert nincs érdekeltségünk benne. Persze óvatosan kell bánni ezzel, mert ami ma felületes és érdektelen, holnapra a legfontosabbak közé tartozhat és akkor kellenének azok az információk, amire nem figyeltünk és nem osztályoztuk.

Mire gondolok itt?
Van az Igazság, ami nagy ritkán bukkan elő, csak akkor szoktuk alkalmazni, ha tutira nem lesz belőle hátrányunk, sőt előnyünkre használhatjuk.

Van a "fehér" hazugság, amit akkor vetünk be, amikor az igazságra nincs idő, hazudni felesleges ( mert az amúgy is időigényes dolog) ezért használjuk az önmagában ártalmatlan választ, ami hazugság, de nem árt. Ilyen a  " Jól vagy?" kérdésre az "Igen" válasz.
Szinte legtöbb esetben az ember nincs jól, gondja van, problémája, betegség, vagy éppen őt magát gyötri testi-lelki gondok. Mégis rávágja a kérdésre, : igen jól vagyok.
A gyakorlott és avatott szem és fül azonban pontosan tudja, hogy ez igaz-e vagy fehér hazugság, netántán gúny, vagy fekete hazugság.
Itt nem a válasz a fontos, hanem a hangsúly, a mozdulatsor, a hangmagasság, az arcmozdulat.
Megjegyezem ez ennél azért bonyolultabb. Amikor felteszünk egy ilyen kérdést egyszerre köszönünk és érdeklődünk a másik felől, mintegy jelezve, fontos számunkra. Válaszából pedig nem tiszteletlenség a fehér hazugság, hanem azt az értelmet hordozza: köszönöm, hogy törődsz velem, szívesen elmondanám, de nincs időm.

A gúnyról már sokszor írtam, de annak természetét mindenki ismeri. Hiszen ha máskor nem , bizony gyermekkorában tapasztalhatta, hogy miképpen lesz köznevetség tárgya, ezért vagy azért. A lényeg, hogy a gúnyt mindig csoportosan követik el, mert ahhoz, hogy igazán marjon a másikon, kellenek segítők, ők, akik bármikor , bárhol és bárkit kinevetnek. Felnőttkorban a gúnyolódás nem csak éretlenséget jelent, hanem aszociális sémák berögződését , ha pedig lelkiismeretfurdalás nélkül teszi mindezt az egyén, akkor szociopata jegyeket hordoz. A gúny alapja önértékelési probléma a gúnyolódónál:, ugyanis saját szintjére akarja rántani a másikat.Ha ez nem sikerül, bármit képes bevetni, még bűncselekményt is, hogy legyürközze  képzeletbeli ellenségét, aki saját maga valójában.
A Szentírás gyakran és több helyen is elemzi és kitér arra, hogy  hogyan lesz melegágya minden bűnnek a kívánság. A Kívánság megjelenítésének egyik formája a gúny.
Csak a legegyszerűbb esetet vegyük: X féltékeny Y népszerűségére, ezért nem azt próbálja meg, hogy valami módon küzdjön az elismerésért, hanem Y-t gúnyolja és becsmérli.
A féltékenység Kívánságból fakad és az egyik legártalmasabb bűn , hiszen akár ölni is képes.

Nyilván a "fekete" hazugságot mindenki ismeri. Ez azonban sok energiát felemészt. A fekete hazugság, ugyanis tudatos, célja a teljes félrevezetés, az igazság elkendőzése, ezért folytonosan szövögetni kell, állandó feladat a hazudozó számára, hogy fenntartsa a vele azaz a hazugsággal elhintett látszatot. A fekete hazugság, nem egy egyszeri igen, vagy egy alkalmanként létrejövő gúny. A fekete hazugság életforma, és oda el tud jutni, hogy képtelen az igazság kimondására. Számára az igazság veszélyes és messzire elkerüli az igazságkeresőket, vagy azokat, akik mindig a másik szemébe vágják az igazat. A fekete hazudozók a maguk világában azaz a hazudozók között jól eligazodnak, mert tudják melyik valós és melyik nem valós hazugság. Kinevetik a rosszul hazudozókat és jól érzik magukat, ha újabb nagybecsű hazudozón tehetnek túl tehetségükkel.
Leggyakrabban a fekete hazudozókkal a politika szférájában találkozunk, ők is tudják és egymásról is tudják, nekünk illene tudnunk, de mégis hiszünk nekik, pedig jelez minden vészrendszerünk, hogy a politikában csak a hazugság az egyetlen járható út. Ott nincs pardon, csak lobbizás, manipuláció, még az sem barát, aki annak mondja magát, minden csak látszat és hasalás.
Miért? Hosszan kellene elemeznem , hogy mekkora károkat okozhat a politikában napvilágot látó egy-egy igazság.
Mindig és mindenkor léteztek elterelések és vannak igazságok, amik sohasem látnak napvilágot, mint pl.: , hogy ki ölette meg John F. Kennedyt, vagy hova tűntek és mi történt azokkal, akiket az ÁVO megkínzott koncepciós perek alapján. Mi történt a Gulágon és a Holokauszt ténylegesen mennyi áldozatot szedett, vagy hogy hogyan lehet egy látszólag semmitmondó kisember , néhány év alatt milliók kivégzője és egy háború kirobbantója? Politikai játszmák áldozatai az átlagember, a mindennapok polgára, akik csak élni szeretnének, családot alapítani, gyarapodni, békében megöregedni. Ha csak az elmúlt 100 évet nézem ez egyetlen generációnak sem sikerült.
Ez szomorú tény.
A politikai nagyotmondás milliók életébe került, pedig még egy ember élete is sok.
Még egyé is!











2017. január 11., szerda

Minek is koptatom a számat, vagy ez esetben az ujjaimat!

Magyar virtusunk mindig is valamilyen formában kitör belőlünk , mert képtelenek vagyunk magunkon uralkodni.
Igen nem másokon kellene, hanem magunkon uralkodni!
Nem másoknak, másokról igaz vagy hamis dolgokat beszélni, hanem magunkról.
Mindenki nyugodtan nyissa ki a száját és saját magáról kezdjen el legendákat zengedezni!
Például arról, amikor szánt-szándékkal olyan helyzetbe hoztunk valakit, hogy annak majdnem tönkrement az egész élete!Ugye , nem vicces?
Vagy meséljük el magunkról azt, amikor kihasználtuk a másik részegségét és kibeszéltettük vele viselt dolgait, aztán, mindenkinek elmondtuk.
Vagy meséljünk magunkról, amikor egy másik ember családi életét feldúltuk.
Ugye , hogy így már nem olyan szórakoztató?!
Csak akkor, ha másokról beszélünk, akkor az igen!? Akkor mi vagyunk az erkölcs oszlopai?!
Melyik oszlop?
Nyafogunk és siránkozunk, panaszkodunk, vádaskodunk, de az eszünkbe sem jut, hogy minden hibát először magunkban kell keresni.
Ha valami rossz történik velünk, szükségét érezzük elmondani és ezzel nem lenne baj. Ámde hogyan mondjuk? Szitkok és átkok közepette.

Ha nem figyelnek ránk, meg vagyunk sértődve, ha igen, akkor azt mondjuk: biztos figyelnek bennünket.
Ha nem kapjuk meg, amit akarunk, akkor azt mondjuk: persze, mert nem vagyunk "csókosok". Ha megkapjuk, akkor azt:" magától is eszébe juthatott volna", vagy" ennél többet is adhatott volna".
Ha az igazat a szemünkbe mondják: kikérjük magunknak, mert fáj az igazság.
Ha nem, akkor azt mondogatjuk: "persze a hátunk mögött kibeszél, de ugyan nem tud velem őszinte lenni!"
Ha nem ér rá akkor azt mondjuk: " persze, mert annyira nagyra tartja magát, mindig elfoglalt"
Ha ráér, akkor pedig azt: " Nincs ennek dolga semmi!"
Ha mosolyog, akkor: " Na , már megint vigyorog, van min nevetni!"
Ha komoly, akkor: " Evvel még viccelni sem lehet!"

Igen, bizony ilyenek vagyunk!
Mások életében turkálunk, ítélkezünk fölöttük, nem vesszük figyelembe a jó tulajdonságaikat, mert az nem illik bele az általunk felvázolt "gonosz" képbe.
Aztán velünk ugyanez megtörténik! Mert az emberi nyelv nem kímél, sem ifjat, sem öreget, sem nőt, sem férfit, sem gyermeket, sem tisztességeset, sem tisztességtelent!
És akkor felkiáltunk: de , hogy lehet mindez!
Hát csak úgy, hogy kimaradt erkölcsi nevelésünkből az , amit nap, mint nap el kellene ismételgetnünk magunknak és minden családtagunknak:
" Ne ítélj, hogy meg ne ítéljenek!
" Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy!"
" Ne ölj!"
Ne ölj sem szóval, sem tettel, sem gondolattal! Mert, aki gonoszat beszél a másikról az szóval öl, az a másik lelkét zúzza darabokra, elveszi tőle a hitet az Istenben, a bizalmat az emberekben a reményt a jövőben!
És aki ezt teszi gonoszabb bárkinél!

Ne ítéljünk, mert nem tudjuk, ki, mit , miért tesz! S ha tudjuk, akkor sem mienk az ítélet!
Aki hazugsággal vagy fondorlattal , vagy tettel mások becsületében kárt tesz, nem érdemli meg, hogy emberek között legyen, mert gonosztevő és méltó arra, hogy kivesse mindenki a közösségből!
Aki pedig megöli a másikban tetteivel, hazug, álságos szavaival a bizalmat, amely nélkül nem lehet élni, az bizony maga a megtestesült Gonosz!

Kedves Erkölcs!
 Innen üzenem, hogy bizony hiányzol, mert kimaradt ebben az országban több, mint 20 év, hogy Téged tanítsanak, hogy megismerjenek, hogy úgy éljenek, ahogy Te őrzöd. Általad tudta meg mindenki, hogy tisztelet és jószándék, szeretet is van a világon. Vagy azt, hogy az igaz beszéd épülésére és nem kárára van az embernek, de a hazug hízelkedés romba dönt. Te voltál ott, amikor a még tapasztalatlan fiatal a helyes úton maradt, mert megtanították neki , Te zártad le a szájakat a mocskos beszédtől  és te nevelted szépre és melegségre a szíveket! S te tanítottad a legegyszerűbb embert is alázatra, aki sohasem követelőzik.
Arra kérlek gyere vissza, mert épp ideje, hogy köztünk újra sátrat verj és elűzd az aljasságot!




Elképesztő...

...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...