Hogy melyikre emlékezünk?
Amikor egyértelműnek tűnt minden. Az ügyintézés nem volt egyszerű, de biztos kimenetelű volt, az emberek nagy többsége tudott írni, olvasni, számolni és aki nem, az törekedett rá.
Olcsó volt az élelmiszer, megfizethető, mert mindenkinek volt fizetése.
Mindenhova eljutottunk, csak külföldre nehezen, de mi , magyarok jól éreztük magunkat itthon, legalábbis a nagy többség. Kivéve, akiket elvittek, vagy kitoloncoltak, vagy eltüntettek Szibéria mélyén. Róluk többet sem tudtunk meg. Szégyen volt a csúnya beszéd, a szexizmus, a műveletlenség, az intelligencia hiánya, a mosdatlanság, a munkanélküliség.
Jól fésült öltönyösök dolgoztak a minisztériumokban, a politika mást nem követelt tőlük, mint példát. Példaértékű hazaszeretetet, viselkedéskultúrát, beszédkultúrát és egyáltalán a legjobbaknak a legkiválóbbaknak kellett lenniük azon a cirkuszi porondon, ahova helyezték őket. Látszat?
Persze! Tudtuk? Igen, de nem akartuk tudni!
Túl vagyunk egy újabb választáson, már semmiben nem különbözik, mint a fenti időszakban. Egyértelmű a vége , jól kiszámítható.
Közben kicsit másabbak lettünk. Már olvasni , írni és számolni is kevesek tudnak. Őket pedig az ősz haj fedi be.
Egy egyszerű mondat létrehozásához minimum 3 ember kell: egy, aki kigondolja mit kellene írni, egy aki összekuszálva a mondatszerkezetet lejegyzi a tele helyesírási hibákkal alkotott förmedvényt és egy, aki a másik kettőt inspirációként jól elkeríti apástól- anyástól.
Mostanság az ügyintézés is nehézkes, jómagam is ping-pong labdaként csapódom egyik szervezettől a másikig, egyik értelmezni nem tudó ügyintézőtől a másikig, csak azért, mert nem úgy pattogok, ahogy ők mindenféle előképzettség nélkül akarják.
Tetszik tudni a ping-pong is sport és azt is tanulni kell és abban is fejlődni kell!
Tudom, hogy ezt nem mondta senki, de biza így van!
Lassan kezdjük megérteni, hogy a mostanság érvényes kulturális vonal, nem Záhonynál szakadt el, és fakadt ránk , mint valami kelés, hanem az elöregedett zenészvilág pótlásaként létrejött " én is vagyok valaki" pénzzel és sok szesszel megtámogatott show-biznisz legfőbb elemeként.
Az ország egész évben minden egyes napon lakodalmat ül.
Csakúgy zeng minden völgy és orom a "digi-digi-didaj"-tól!
Ha pedig nem ez, akkor személyiségzavarban szenvedő önjelöltek reppelni próbálnak, csak úgy, mert az amerikai. Mert abban el lehet mondani a tutit!
Tudja valaki, hogy ma , mi a tuti?!
S ha tudjuk, merjük mondani?!
S ha merjük, meddig mondhatjuk?!
Na , ugye!
Nem olvasunk, mert az snassz, meg nem is tudunk, meg ha tudunk, nem értjük, akkor minek bajlódni vele!
Olyan mélységeket mászunk meg, aminél még az 1848-as paraszt is okosabb volt és műveltebb és tehetségesebb!
Ja és dolgosabb!
Ezt elfelejtettem. Fajkeveredés okán-e vagy egyszerűen beletörődésből, de manapság olyan méreteket ölt a lustaság, hogy azért már külön elismerést lehet osztani!
És osztanak is! Hiszen, aki nem hajtja a munkát, az bajt nem csinálhat, a baj meg kinek hiányzik!
Tüntessük ki!
Mostani tapasztalat az is, hogy csak a pórnéppel leveleznek a T. Hivatalok, és velük is fenyegető, büntetéskiszabó módon. ( Gondolom ezt tudták összeeszkábálni a fenti hármak.)
A pénz és hatalmi emberek csak úgy szóban, telefonon egyezkednek,szerződnek, javaslatolnak.
Működik!
Hogyne működne, hiszen a japánoknál is évszázadok óta az adott szó a legnagyobb becsületbeli érték. Erősebb az írásnál!
Az igaz, viszont, ők az életüket adják, ha adott szavukat megmásítják!
Képzeljük el, itt mi lenne, ha az adott szót ennyire komolyan vennék! Na igen, ne is álmodjunk róla!
Szemenszedett igazság az is, hogy a gyűlölet nagyobbat üt, mint a fokos ( fejsze, vagy kalapács, bot, kinek milyen ismeretei vannak).
A gyűlölet igazi fegyverarzenál, bárkiből képes egy pillanat alatt csendes nyugodt emberből, pokolfajzatot varázsolni!
Nehéz ellenállni neki, mivel a táptalaj, amin megterem: az irigység, a féltékenység, a gőg, a mértéktelenség, a szükségtelen és mérték nélküli vágyakozás.
Ezt lehet mesterségesen gerjeszteni és íme az ártatlan bárány, máris véresszájú farkassá válik.
A véresszájúság pedig újabb gyűlöletet fakaszt.
S mit tehet az amúgy társas életre teremtett ember?!
Antiszociálissá válik és bezárkózik, hogy túléljen!
Minden korszaknak megvoltak a maga túlélői, de ennyien még sohasem voltunk! A mostani "kütyübazár" világban, ahol mindenkit egy szemvillantás alatt elérhetünk a föld bármely táján, magányosan, elszigetelve várjuk, hogy vége legyen a pallérozatlan elméjű , sunyi , kasztrált kultúrájú időszaknak!
Nekem azért Chopin, Beethoven, Hacsaturján, Csajkovszkij, Bach, Kodály Zoltán, Bartók Béla és még sokan hiányoznak!
Vagy Vivaldi:
Még egy gondolat: történelem, matematika, magyar, nyelvtan, földrajz, biológia, ének-zene a sutban, háziállatok megkínozva, kidobva, a modern kor rászakadva növényzetünkre, mi lesz belőletek "kicsiélősködők" , akiket apuci, anyuci bedugott valahova okoskodni?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése