Gondolkodtam rajta, hogy valójában hogy is kellene működnie egy demokráciának?
Mondjuk mindjárt kezdhetnénk a magyarral, mert úgy tűnik, hogy az elmúlt 25 év alatt nem hogy demokráciához hasonlót nem sikerült létrehozni, de mintha kezdene valami olyan kinézete lenni a a mai magyar társadalomnak, ami egyszerre liberális és fundamentalista, egyszerre nemzeti konzultációs és magánérdekeken húzódó, egyszerre szabad és gúzsba kötő és egyszerre család-képviseletű és amolyan személyválogatósan egyik család számít, másik meg" miért is van a világon szemléletű".
Ebből az egészből az látszik, hogy ezek az ellentmondások nyomán csoportok alakultak és ezeket kitűnően egymás ellen tudja fordítani a politika. Így aztán, ha egyik nap az az álláspont, hogy az életet védeni kell, akkor annak is lesznek ellenzői ( főleg ha a gyilkosokra irányítják a figyelmet), de ha másnap az az aktualitás, hogy a halálbüntetést vissza kell hozni, annak is lesz védő és ellenző tábora. Ők pedig szépen elvitatkoznak.
Amíg vitatkoznak, addig nem jut eszükbe a trafikmutyi, ami, amúgy is égeti a politikusok kezét, mert bizony, azon van mit csemegézni.
Aztán be lehet dobni a köztudatba a bevándorlók "kártékonyságát", mert így mindenki ezen kezd el vitatkozni, miközben folytatódik a s(d)evizahitelesek további fojtogatása, kirablása. Mi több újabb halálos áldozatot követelt a kilakoltatás ( de az nem számít, hiszen szegényből van már elég) (!).
Az már csak "hab a tortán", hogy a jelenlegi közmunkarendszer kiterjesztése abba a koncepcióba illik bele, hogy minél több a szegény és nyomorgatott ember, annál nagyobb a kiszolgáltatottságuk, annál könnyebben lehet őket befolyásolni, vagyis politikai érdekek mentén felhasználni.
Egyfajta gyűlölet és megvetés is már felütötte a fejét azokkal szemben, akik a sevizahitel miatt eladósodtak, azonosítják őket a dolgozni nem akaró, élősködő emberekkel, mert ők ugye "nem magyarok", ők a feláldozható, kirabolható tömeg. Ők a felelőtlen embertársak, őmiattuk áll az ország így.
Hát igen! Jól tetszenek gondolni, ugyanis, ha ezek az emberek nem fizették volna a sevizahiteleket, akkor nyilván a gazdaságban költötték volna el, és ha a gazdaságban nő a kereslet, akkor szükségszerűen nő a kínálat, vagyis a rengeteg plusz pénzt, amit a bankok és politikai támogatóik elnyeltek, mind visszaforgott volna a magyar gazdaságba, ezzel új munkahelyeket teremtve. Ez a természetes gazdasági fellendülés, ezt akadályozza, most már legalább 6 éve a bankrendszer karöltve a Kormánnyal. Óriási pénzek tűntek el a süllyesztőben és még mindig ez a cél, mert ennek az ügynek ez a sarkalatos pontja: hogy 1 Ft-ot 256 Ft-nak számolnak. Ha hiszik, ha nem ezek a hitelek már rég ki vannak fizetve, de még kér a korrupt, uzsorások élősködő hada.
Pont a minap olvastam , hogy van aki már odáig eljutott ebben az amúgy nem kicsit nacionalista felfogásban, hogy ő bizony ( ügyvédről van szó) nem védi azokat, akik felelőtlenül vették fel a hitelüket.
Elgondolkodtató a mai magyar jogrendszer és annak hozzáállása a jog érvényesítéshez. Persze tudom, ez itt nem Amerika, de ha elviszem az ügyemet az ügyvédhez, akkor neki nem az lenne a dolga, hogy megkeresse a lehetőségét hogyan védje az érdekeimet ( természetesen a tisztesség betartása mellett) az én pénzemért?!
Nálunk mintha ez is fordítva működne : egy levél 30-50 ezer Forintig és aztán semmi.( De még olyat is tudok, aki előre 134 ezer Forintot elkért és még fél év múlva sem tudott választ adni ügyfeleinek semmilyen kérdésére).
De térjünk csak vissza a politikai mismásoláshoz. A bedobott mézesmadzagok úgy tűnik működnek, mert az emberek eljutottak arra a szintre, hogy azt mondják:" mindegy mit teszünk, akkor is az lesz, amit ők akarnak". Kik azok az ők?
Akik éppen politikai befolyásukat felhasználva, minden mozdíthatót és rögzítettet elvisznek és elmentik a saját vagyonukba.
Azok, akiknek az lenne a dolguk, hogy értünk, magyar állampolgárokért küzdjenek, akiknek létre kellett volna hozniuk és egyenesbe tartaniuk a demokráciát, akiknek az lenne a feladatuk, hogy például a bankokat kőkeményen megbüntessék és rászorítsák a tisztességes elszámolásra, azok, akiknek biztosítani kellett volna a tisztes megélhetés forrásait, azaz munkahelyek létrehozását ( ugye már ezt is elfelejtettük, mert annyira a közmunka az idilli), de milyen munkahelyekét?! Termelő, azaz üzemek, vállalatok, gyártó egységek.
Helyette hagyták, hogy idáig jusson az emberek kirablása, mert erre létre lehet hozni a nem termelő behajtó cégeket, amik gombaszámra szaporodnak.
Nincs adat róla, de ma feltehetőleg több a behajtó, vagy behajtással foglalkozó, papírozgató, és fogd-meg szekrény ember 20-as IQ-val, mint a valós eladható terméket termelő munkás. Hogy ez mit jelent?!
Először is már az látszik, hogy a jelenlegi ellátási vagy támogatási rendszerből egy év alatt rengeteg ember ki fog esni, mert ha nem tud 30 nap munkaviszonyt felmutatni, nem kaphatja tovább az ellátását. Vagyis ők véglegesen nyomorba kerülnek. Aztán, mivel az ország hosszú ideje nem termel teljes intenzitással, csak közmunkán foglalkoztat , így a fenntartási források csak adókból jöhetnek, de azt nem lehet a végtelenségig emelni ( mondjuk ezért is adták el a Nemzeti Parkjainkat). S ha már nincs miből az alapvető kiadásokat finanszírozni, akkor jön az , hogy a politikusok lelépnek és kezdetét veszi az anarchia.
Vészesen közeledünk a szakadék felé. Rendkívül rosszak a mutatóink, ráadásul az Unióban is a kispadon vagyunk , köszönhetően ennek a korrupcióval igencsak megtűzdelt politikának. Sokan azt gondolják, hogy miért baj, ha valaki a kert végébe nem budit épít, hanem stadiont.
Hát azért, mert egy ország felelős vezetőjének a jelleméről árulkodik.
Ha valamit építünk, tegyük a köz érdekében, ha valamit változtatni akarunk ( lásd jogszabályok) tegyük a köz érdekében, ha pályázatot írunk ki, azt tegyük a köz érdekében és mindezt tisztességes feltételekkel, nem titkosítva az adatokat, hanem szabadon hozzáférhetően, ellenőrizhetően, azaz a demokráciát gyakorolva.
Tyű, ez bizony komoly feladat!
Mi az első és legfontosabb? A biztos jogi háttér az Alkotmány , a munkahelyteremtés, vagyis a megélhetés biztosítása , mert ha van biztos megélhetés, akkor lehet fejleszteni és kiterjeszteni az egészségügyet, a megfelelő oktatási rendszert, az egyenlő esélyekkel való indulást az életben, az emberi tudás felhasználását az ország érdekében, akkor az adózás sem teher, hanem természetes, és akkor valóban igazi családpolitikát lehet folytatni.
Jelenleg viszont a nacionalizmus fertője borítja az országot, az emberi életben -maradásért folyt küzdelemben a szegény a szegényt inzultálja, a munkás a közmunkást és fordítva, a gazdagok pedig azt sem tudják mire költsék a pénzüket, fogalmuk sincs milyen országban élnek és úgy tűnik ez nekik meg is felel.
A demokrácia most a parasztvakítás időszakát éli, vagy csak egyszerűen fogalmazva a magyar "demokrácia" nem más, mint a gazemberek paradicsoma.
