Magyar virtusunk mindig is valamilyen formában kitör belőlünk , mert képtelenek vagyunk magunkon uralkodni.
Igen nem másokon kellene, hanem magunkon uralkodni!
Nem másoknak, másokról igaz vagy hamis dolgokat beszélni, hanem magunkról.
Mindenki nyugodtan nyissa ki a száját és saját magáról kezdjen el legendákat zengedezni!
Például arról, amikor szánt-szándékkal olyan helyzetbe hoztunk valakit, hogy annak majdnem tönkrement az egész élete!Ugye , nem vicces?
Vagy meséljük el magunkról azt, amikor kihasználtuk a másik részegségét és kibeszéltettük vele viselt dolgait, aztán, mindenkinek elmondtuk.
Vagy meséljünk magunkról, amikor egy másik ember családi életét feldúltuk.
Ugye , hogy így már nem olyan szórakoztató?!
Csak akkor, ha másokról beszélünk, akkor az igen!? Akkor mi vagyunk az erkölcs oszlopai?!
Melyik oszlop?
Nyafogunk és siránkozunk, panaszkodunk, vádaskodunk, de az eszünkbe sem jut, hogy minden hibát először magunkban kell keresni.
Ha valami rossz történik velünk, szükségét érezzük elmondani és ezzel nem lenne baj. Ámde hogyan mondjuk? Szitkok és átkok közepette.
Ha nem figyelnek ránk, meg vagyunk sértődve, ha igen, akkor azt mondjuk: biztos figyelnek bennünket.
Ha nem kapjuk meg, amit akarunk, akkor azt mondjuk: persze, mert nem vagyunk "csókosok". Ha megkapjuk, akkor azt:" magától is eszébe juthatott volna", vagy" ennél többet is adhatott volna".
Ha az igazat a szemünkbe mondják: kikérjük magunknak, mert fáj az igazság.
Ha nem, akkor azt mondogatjuk: "persze a hátunk mögött kibeszél, de ugyan nem tud velem őszinte lenni!"
Ha nem ér rá akkor azt mondjuk: " persze, mert annyira nagyra tartja magát, mindig elfoglalt"
Ha ráér, akkor pedig azt: " Nincs ennek dolga semmi!"
Ha mosolyog, akkor: " Na , már megint vigyorog, van min nevetni!"
Ha komoly, akkor: " Evvel még viccelni sem lehet!"
Igen, bizony ilyenek vagyunk!
Mások életében turkálunk, ítélkezünk fölöttük, nem vesszük figyelembe a jó tulajdonságaikat, mert az nem illik bele az általunk felvázolt "gonosz" képbe.
Aztán velünk ugyanez megtörténik! Mert az emberi nyelv nem kímél, sem ifjat, sem öreget, sem nőt, sem férfit, sem gyermeket, sem tisztességeset, sem tisztességtelent!
És akkor felkiáltunk: de , hogy lehet mindez!
Hát csak úgy, hogy kimaradt erkölcsi nevelésünkből az , amit nap, mint nap el kellene ismételgetnünk magunknak és minden családtagunknak:
" Ne ítélj, hogy meg ne ítéljenek!
" Ne hazudj és mások becsületében kárt ne tégy!"
" Ne ölj!"
Ne ölj sem szóval, sem tettel, sem gondolattal! Mert, aki gonoszat beszél a másikról az szóval öl, az a másik lelkét zúzza darabokra, elveszi tőle a hitet az Istenben, a bizalmat az emberekben a reményt a jövőben!
És aki ezt teszi gonoszabb bárkinél!
Ne ítéljünk, mert nem tudjuk, ki, mit , miért tesz! S ha tudjuk, akkor sem mienk az ítélet!
Aki hazugsággal vagy fondorlattal , vagy tettel mások becsületében kárt tesz, nem érdemli meg, hogy emberek között legyen, mert gonosztevő és méltó arra, hogy kivesse mindenki a közösségből!
Aki pedig megöli a másikban tetteivel, hazug, álságos szavaival a bizalmat, amely nélkül nem lehet élni, az bizony maga a megtestesült Gonosz!
Kedves Erkölcs!
Innen üzenem, hogy bizony hiányzol, mert kimaradt ebben az országban több, mint 20 év, hogy Téged tanítsanak, hogy megismerjenek, hogy úgy éljenek, ahogy Te őrzöd. Általad tudta meg mindenki, hogy tisztelet és jószándék, szeretet is van a világon. Vagy azt, hogy az igaz beszéd épülésére és nem kárára van az embernek, de a hazug hízelkedés romba dönt. Te voltál ott, amikor a még tapasztalatlan fiatal a helyes úton maradt, mert megtanították neki , Te zártad le a szájakat a mocskos beszédtől és te nevelted szépre és melegségre a szíveket! S te tanítottad a legegyszerűbb embert is alázatra, aki sohasem követelőzik.
Arra kérlek gyere vissza, mert épp ideje, hogy köztünk újra sátrat verj és elűzd az aljasságot!
2017. január 11., szerda
2017. január 1., vasárnap
Csak megértük!-Teliszáj Bori Újévi köszöntője
Hölgyeim és Uraim! Boldog Új Évet!
Hát szervusztok Kedveskéim, megértük ezt is:2017-et írunk. Ha akarjuk, ha nem- és szerencsére ebbe nincs "odafönn" senkinek beleszólása, mert ezt nem lehet rendelettel szabályozni- mától kezdve 2017-es évbe léptünk.
Na már aki, mert vannak még biztosan olyanok is, akik csak hunyorgatnak vagy valahol alszanak és ugyan a bugi benne van a lábukban, de még soká lesz az ébredés!
Bevallom őszintén nem láttam a Köztársasági Elnök beszédét, de nem is hallottam: hát rossz csatornát néztem. Még gondolkodtam is: na mi van tán ürül a kassza, hogy nem jutott pénz mindenhol leadni az Újévköszöntőt!
De, nem baj- mondta Lenke néni, az egyik ismerősöm- tudod, hogy egy biztos: Magyarország erősödik! Mást meg úgy sem kell tudnod!
Mondom neki:- Lenke néni látom hatással volt a 10(ezred) Ft papíron, ha már ilyen jól kiokosodott!
- Az biztos kislányom, mert mindjárt becseréltettem a Jóskával a kocsmába forintra, igaz rossz volt az odds, mert 1 a 3-hoz adták ( tudod funkcionális angol oddsal számoltak a piszkok), de vettem belőle egy üveg pezsgőt és megittam a Vitya egészségére.
Tudod, azért az nagy dolog, hogy ennyit meg tudtak spórolni!"
Persze, abból a rengeteg költségvetési hiányból, lehetett is! Mert tudjátok, tényleg nem az a nagy valami, hogy a pénzből adunk, azt mindenki tud! Hanem a hiányból! Na, az már valami!
Egyébként tényleg erősödünk, ahogy elnézem, mennyi az egy főre eső alkoholfogyasztás, ott vagyunk az élen!
Most mindegy milyen alkohol, Unicum, vagy "kettes" , de a lényegen nem változtat: erősít! A hülyítésben!
Nekem ezzel nincs is kifogásom, mert ugye azért gyártják, gyümölcsből, mit gyümölcsből, szelektív hulladékból, permetszerből! Persze hosszan érlelnék, csak mire megérne addigra elfogy, elkostolgatják!
Apropó, vártam a híreket ma, hogy emelkedik ennek vagy annak az ára, de rájöttem, hogy hiába. Mert már okosodtak az elvtársak, - mit beszélek- polgártársak, magyarok, hunok,! még Szilveszter előtt bejelentették, hogy minek az áfája csökken, vagyis , spórolni fogunk, az áremelést meg majd észreveszed, amikor 2.-án fizetsz!
Mellesleg ebből az áfacsökkentés miatt vezetnek be majd új dézsmát.
Tetszett nagyon! Láttad, láttátok? Amikor Miniszterelnökünk azt mondta, hogy ebben az országban nincs korrupció és nem is tűrné meg! Na de azért ő is lehajtotta a fejét , amikor mondta, mert úgy olvasta. Oda volt neki írva! Persze! Hát csak nem képzeled, hogy bármit mondhat egy felelős politikus! Nem, le van neki írva! Ma ezt kell elhitetnie! Te, hogy ezek milyen jól aludhatnak egy ilyen mondat után!
Biztos van náluk is olyan összetartás! Tudod, egymás vállát veregetik: mi jól csináljuk, ugye milyen jól?!
De legalább ők veregetik egymás vállát, mert más is megtenné, csak az nem kézzel ! Lapáttal!
Na, különben nálunk is volt tűzijáték vagy 25 percig, gyönyörű volt, csak valaki nem tudta, hogy hol van, mert este 7-kor sikerült beindítania a rakétákat. Gondoltam Kazahsztánból lehettek vendégek ott ugyanis akkor volt pont éjfél. Elmerengtem, (mert hogy baromi hideg volt kint) hogy legalább fél millát ellövöldöztek a levegőbe és azon törtem a fejem, hogy az idén 2017-ben szakmát váltok. A nyavalya fog számokkal meg pénzügyi cuccokal foglalkozni, piromániás leszek! Vagy pirotechnikus? Egyre megy mind a kettő szereti a tüzet és még szép is, meg aztán jól fizetnek érte, na persze ha saját magam gyártom.
A gond az, hogy olyan speciális engedélyek kellenek, hogy mindjárt át is települök Kolumbiába, ott aztán próbálkozhatok annyit, amennyit csak akarok, engedély sem kell! Azoknak is fura egy rendszerük van, de ezt is megszoktam az már nem lesz furcsa!
Azt mondta a Lenke néni: - Jól teszed kislányom, menjél csak! Tudod, hogy mi magyarok kivándorlunk, ott világhíresek leszünk, aztán az anyaország meg nem tud semmit. Vagy nem is akar, vagy nem emlékszik, de még a licenciát sem tudja megvenni!
Hát szóval szép nap volt, el is telt, be is tartottam az ide vonatkozó összes babonát és ma is betartom, mert mára is van, holnap meg aztán megint erősödöm!
Mert, mi magyarok nagyon jók vagyunk mindenben: a csatlakozásban, mint a vonatok . mindig az utolsók és elsőnek kapcsolnak le bennünket
a tiltakozásban, mint a kisbabák: fanyalgunk, néha kiköpjük amit akarunk, aztán alszunk rá
a fizetésben: mint a macskák és a sétáltatott kutyák a füvön, leszarjuk
a gyűlölködésben: egységben az erő
de az alkotásban az értékteremtésben és az ivászatban ősidők óta a legjobbak és a legkiválóbbak.
Kívánok nektek Kedveskéim Boldog 2017-es évet, aztán csak alkossatok és teremtsetek, az ivásra nem biztatlak benneteket, mert arra, mindig van ok!
2016. december 30., péntek
BUÉK!!!!
Kedves Olvasóim!
Csak egy röpke pillanatra vissza szeretnék tekinteni az elmúló esztendőre.
Hozzáteszem, hogy nagyon sok boldog esemény történt velem, de talán kezdjük mindjárt egy 2015. december 30.-ai bejegyzéssel a Facebookon:
Íme:
Csak egy röpke pillanatra vissza szeretnék tekinteni az elmúló esztendőre.
Hozzáteszem, hogy nagyon sok boldog esemény történt velem, de talán kezdjük mindjárt egy 2015. december 30.-ai bejegyzéssel a Facebookon:
Íme:
"Itt az év vége és általában mindenki számot vet azzal, mi minden történt vele, mit sikerült megvalósítania és mit nem!
Annyi bizonyos, hogy amit terveztem, semmi nem alakult úgy, sőt szinte semmi sem valósult meg! Így aztán levontam a szükséges konzekvenciákat, amit most néhány pontban taglalok!
Illetve néhány bölcsesség is ide kívánkozik.
Annyi bizonyos, hogy amit terveztem, semmi nem alakult úgy, sőt szinte semmi sem valósult meg! Így aztán levontam a szükséges konzekvenciákat, amit most néhány pontban taglalok!
Illetve néhány bölcsesség is ide kívánkozik.
1. Alapvető szabály, hogy soha ne hazudjunk annak, aki igazat mond és jószívű! Mert a bizalom törékeny , visszahozni eredeti állapotába nem lehet.
2. Ebből következik, hogy soha ne bízzunk meg olyan emberben, aki mások átverésével dicsekszik, mert az bennünket is lóvá tesz!
3. Ha kis településen élünk, akkor keressük meg a megfelelő embert és neki hintsük el mondandónkat, hamarosan mindenki fogja tudni.
4. Ha tudni akarjuk, hogy milyen az egészségi állapotunk, ne az orvoshoz menjünk, hanem kérdezzük meg az utca emberét: Mindent tud, mindent lát és ismeri a megoldásokat!
5. Ugyanez vonatkozik a párkapcsolatunkra is, ehhez még beszélni sem kell senkivel: hihetetlen mennyi kapcsolata keletkezik az embernek mások fejében!
6. Megtartom azt a jó szokásomat, hogy ahova nem hívnak , nem megyek, és bevezetem azt az újat, hogy ahova hívnak, oda sem biztos!Ugyanis anélkül is mindent megtudok, ha akarom, ha nem!
7. Megtartom azt a jó szokásomat is, hogy mindenkinek köszönök, azzal a módosítással, hogy aki nem köszön vissza, arról most már véleményem is lesz!
8. Férfiaknak soha nem köszönök előre, mert, ha nem tudja, hogy egy nőnek mindig előre illik köszönni, akkor utána sem fog!
9. Megtartom azt a szokásomat is, hogy tervezgetem a jövőmet, de nem azzal, aki a pletykák szerint hozzám illik, hanem én tudom, hogy kivel!!!
10. És megtartom azt a szokásomat is, hogy egész évben minden egyes nap nevetek még ha csak 10 percet is, igyekszem egészséges maradni és megpróbálok mindenkit szeretni, a magam módján!
11. Majd elfelejtettem! Továbbra sem a siker és a gazdagság hajszolása lesz az életem fő célpontja, hanem, hogy szeretetben éljek, hogy szeressek és viszontszeressenek!"
2. Ebből következik, hogy soha ne bízzunk meg olyan emberben, aki mások átverésével dicsekszik, mert az bennünket is lóvá tesz!
3. Ha kis településen élünk, akkor keressük meg a megfelelő embert és neki hintsük el mondandónkat, hamarosan mindenki fogja tudni.
4. Ha tudni akarjuk, hogy milyen az egészségi állapotunk, ne az orvoshoz menjünk, hanem kérdezzük meg az utca emberét: Mindent tud, mindent lát és ismeri a megoldásokat!
5. Ugyanez vonatkozik a párkapcsolatunkra is, ehhez még beszélni sem kell senkivel: hihetetlen mennyi kapcsolata keletkezik az embernek mások fejében!
6. Megtartom azt a jó szokásomat, hogy ahova nem hívnak , nem megyek, és bevezetem azt az újat, hogy ahova hívnak, oda sem biztos!Ugyanis anélkül is mindent megtudok, ha akarom, ha nem!
7. Megtartom azt a jó szokásomat is, hogy mindenkinek köszönök, azzal a módosítással, hogy aki nem köszön vissza, arról most már véleményem is lesz!
8. Férfiaknak soha nem köszönök előre, mert, ha nem tudja, hogy egy nőnek mindig előre illik köszönni, akkor utána sem fog!
9. Megtartom azt a szokásomat is, hogy tervezgetem a jövőmet, de nem azzal, aki a pletykák szerint hozzám illik, hanem én tudom, hogy kivel!!!
10. És megtartom azt a szokásomat is, hogy egész évben minden egyes nap nevetek még ha csak 10 percet is, igyekszem egészséges maradni és megpróbálok mindenkit szeretni, a magam módján!
11. Majd elfelejtettem! Továbbra sem a siker és a gazdagság hajszolása lesz az életem fő célpontja, hanem, hogy szeretetben éljek, hogy szeressek és viszontszeressenek!"
A 2016-os év csodásan telt! Látszólag nem történtek egetrengető események, de a legboldogabb évem egyike, vagy talán a legboldogabb!
A 11. pont betöltötte az egész időszakot, hiszen nagyon szerettem és viszontszerettek és még ma is ez a boldogság tölt el.
Minden egy mosolyon, egy kedvességen, egy gyengéd közelségen múlik.
Soha ennyi boldogságos pillanat nem volt még egyetlen évben sem, mert egész idő alatt jó emberek, szerető szívű emberek vettek körül.
Igazi szerelem töltötte be az év 52 hetét.
A csodák egymás után születtek , mert azok , akikkel összehozott az élet, mind ajándékként léptek az életembe.
Persze voltak nehéz pillanatok, fájdalmak és megtapasztaltam a félelem újabb bugyrát, de ezekre nem is gondolok már, s ha valaki bántott is, már rég megbocsátottam, még előtte még mielőtt megtette.
Hálát adok Istennek mindenkiért, akit az életembe hozott!
Szóval minden úgy alakult, ahogy azt 2015-ben feladatként kitűztem!
Ezért az idei év végén csak ennyi lesz a célkitűzésem az elkövetkezendő esztendőre:
1. A célom jövőre is az, hogy szeressek és viszontszeressenek! Nagyot szeretnék ebben lépni előre, mondhatnám hatalmasat! Tudom, hogy nemcsak boldog, hanem sikeres és kellemesen jómódú év vár rám!
( Az előző évben megfogalmazott első 10 pont továbbra is érvényes!)
Azoknak, akiket érdekel csak néhány információt teszek még ide:
Ebben az évben összesen 77 bejegyzést írtam. Az összes bejegyzések száma 128 ,2013-óta, ebből látszik, hogy az idei év nagyon termékeny volt. Az összes megtekintések száma 8775, vagyis ennyiszer nyitották meg, olvasták a Tükörvár blogot.
Elindítottam egy weboldalt, amely a http://gyemantpolc.simplesite.com/431786026 címen található. Mellesleg a Tükörvár blogból azonnal át lehet lépni oda, van egy rámutató link.
Ez egy kísérleti jellegű website, ha "fel tudom futtatni", akkor egy jóval sokrétűbb és teljesebb alkotói tevékenységet tudok majd bemutatni .
Mindkét oldalt a Facebookon és a Google+-on is el lehet érni ez utóbbin az oldalam látogatottsága 35 ezer körül van jelenleg.
Köszönöm, mindazoknak, akik olvasnak, akik kíváncsiak rám, akik fontosnak tartják, hogy a gondolataimat elolvassák.
Köszönöm szoknak is, akik nem olvasnak, mert "csakazért se", mert ők ugyanis sokat marketingeznek ellenem, ezért aztán még többen kíváncsiak rám!/ Mint tudjuk a rossz nyolcszoros sebességgel terjed, mint a jó!/
Ezúton Kívánok Mindenkinek Boldog és Békés Új Esztendőt!
Találkozunk 2017-ben!
2016. december 24., szombat
Áldott Karácsonyt Minden Olvasómnak!
Kedves Olvasóim!
Lassan elérkezünk ahhoz az estéhez, amikor a befogadó Szeretet testet ölt, megszületik egy gyermek, aki a jóra a szépre az igazra a békére tanít bennünket.
A Békére, amire mindannyiunknak szüksége lenne.
Nem szabadna a családokban zsörtölődésnek, viszálynak, veszekedésnek dúlnia, de mégis van.
Nem szabadna haraggal, dühvel élnünk, de mégis ezt tesszük sokszor.
NEM szabadna a világban sehol sem háborúnak lennie, de ma is a Föld legkülönbözőbb helyein több , mint 100 háború folyik, mert nagy üzlet.
Az emberélet a legértékesebb, mégis úgy bánnak sokan vele, mint valami ócska portékával.
Sokan küzdenek ma is az éhínség ellen, fagyoskodnak és megalázott "rabszolgaként" tengetik életüket.
Kiszolgáltatottak milliói szenvednek néhány ember elképesztő megalomániájától.
És mégis, minden évben újra és újra feltámad a Remény a szabadulásra egy Kisgyermek születésével. Ő, aki feltétel nélkül és tiszta Szeretettel vett és vesz körbe mindannyiunkat.
Ő hoz áldást a családoknak, Ő ad Reményt az éhezőknek és szenvedőknek, Ő ad Békét a háborúban élőknek.
Ezért mondjuk, hogy a Karácsony mindenki ünnepe, vallásos és nem vallásos embereké, különböző vallásúaké is. Hiszen a Szeretet benne él mindannyiunkban, az együttérzés, a Béke utáni olthatatlan vágy, az öröm, a boldogság minden ember szükséglete. Enélkül nem lennénk emberek, mert a Jó az, ami életünket előreviszi.
Amikor este megállunk feldíszített fenyőfánk előtt, rámosolygunk szeretteinkre, lélekben mosolyogjunk egy kicsit azokra is, akik ma egyedül vannak, vagy kitaszítva, vagy keserves és félelmetes körülmények között. Adjunk nekik ezzel erőt, hogy elviseljék nehézségeiket!
Kívánok Minden Kedves Olvasómnak , Áldott, Szeretetteljes Karácsonyt!
Lassan elérkezünk ahhoz az estéhez, amikor a befogadó Szeretet testet ölt, megszületik egy gyermek, aki a jóra a szépre az igazra a békére tanít bennünket.
A Békére, amire mindannyiunknak szüksége lenne.
Nem szabadna a családokban zsörtölődésnek, viszálynak, veszekedésnek dúlnia, de mégis van.
Nem szabadna haraggal, dühvel élnünk, de mégis ezt tesszük sokszor.
NEM szabadna a világban sehol sem háborúnak lennie, de ma is a Föld legkülönbözőbb helyein több , mint 100 háború folyik, mert nagy üzlet.
Az emberélet a legértékesebb, mégis úgy bánnak sokan vele, mint valami ócska portékával.
Sokan küzdenek ma is az éhínség ellen, fagyoskodnak és megalázott "rabszolgaként" tengetik életüket.
Kiszolgáltatottak milliói szenvednek néhány ember elképesztő megalomániájától.
És mégis, minden évben újra és újra feltámad a Remény a szabadulásra egy Kisgyermek születésével. Ő, aki feltétel nélkül és tiszta Szeretettel vett és vesz körbe mindannyiunkat.
Ő hoz áldást a családoknak, Ő ad Reményt az éhezőknek és szenvedőknek, Ő ad Békét a háborúban élőknek.
Ezért mondjuk, hogy a Karácsony mindenki ünnepe, vallásos és nem vallásos embereké, különböző vallásúaké is. Hiszen a Szeretet benne él mindannyiunkban, az együttérzés, a Béke utáni olthatatlan vágy, az öröm, a boldogság minden ember szükséglete. Enélkül nem lennénk emberek, mert a Jó az, ami életünket előreviszi.
Amikor este megállunk feldíszített fenyőfánk előtt, rámosolygunk szeretteinkre, lélekben mosolyogjunk egy kicsit azokra is, akik ma egyedül vannak, vagy kitaszítva, vagy keserves és félelmetes körülmények között. Adjunk nekik ezzel erőt, hogy elviseljék nehézségeiket!
Kívánok Minden Kedves Olvasómnak , Áldott, Szeretetteljes Karácsonyt!
2016. december 8., csütörtök
Áldott Advent!
Oly gyorsan eltelik egy év szinte tovasuhan.
Gyermekkorunk varázslatos decemberei már csak itt-ott élnek nyomokban.
Még emlékszem, amikor kimentünk szánkózni. Édesanyám újságpapírt is tett a csizmánkba, mert az bizony szigetelt.
Hideg telek voltak, de addig be nem jöttünk, amíg már annyira nem fáztunk, hogy lila volt a kezünk, szánk.
Hideg vízbe tette a lábacskáinkat és a kezecskéinket édesanyám, aztán, szép lassan langyos vízbe és végük a sparheilt sütőjében melengetett bennünket. Persze hallgattunk korholást is, de sírva voltunk boldogok.
Sírtunk , mert fájtak a fázástól a kezeink, lábaink és nevettünk a sok-sok mulatságos játék miatt. Hóangyalkázás, szánnal borítottuk egymást a friss hóba és a hógolyózás.
Micsoda szép idők voltak. Az ágyunkba meleg tégla volt és csudajót aludtunk. Álmaink telis-tele voltak örömmel, mi is ráztuk Hóanyóval dunnáját, hogy minél több hó essen!
Szerettük az esti villanyfényben megcsillant hópihék ezüst színét és, hogy minden pihének más mintája volt.
Gyönyörűek voltak a virágok az ablakon, amit a jég varázsolt oda, mindenütt megelevenedtek a Hókirálynő mesés pillanatai. Pirospozsgásak voltunk, boldogok és legfőképp gondtalanok.
Orrocskánkat rátapasztottuk az ablakra lestük a téli tájat a meleg szobából és arról ábrándoztunk, hamarosan csodaszép fenyő áll majd az ablak előtt rajta temérdek csillogó dísszel és szaloncukorral.
Igazi gyerekkorunk volt, igazi önfeledt játékossággal, Szentestén csodás énekekkel, finom ételekkel és mosollyal sok-sok szerető mosollyal!
Az ajándékokra már nem emlékszem, de a szeretetre, amit átéltünk, azt nem lehet elfelejteni, az még most is itt él a szívemben!
Ezt a gyönyörű verset mindannyian ismertük, könnyes szemmel olvasgattuk a kapott képeslapokat és hittük: mindez örökké tart!
Akkor még nem volt internet,amely elszigetelt, akkor még mindenki a családjában töltötte a Karácsonyt. De tudtuk, hogy a Föld minden táján ünneplik Jézus megszületését és dicséretet zengenek Istennek, aki mindeneket teremtette.
John Rutter gyönyörű dalát a Look at the World c. hálaadót énekelte a Tikász Mihály Kamarakórus ez év adventjében,amelynek refrénje így hangzik:
" Hála és köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk.
Éltünk óvja védi minden percben, égi jó Atyánk."
E szavakkal kívánok:
Áldott Adventet Mindenkinek!
Gyermekkorunk varázslatos decemberei már csak itt-ott élnek nyomokban.
Még emlékszem, amikor kimentünk szánkózni. Édesanyám újságpapírt is tett a csizmánkba, mert az bizony szigetelt.
Hideg telek voltak, de addig be nem jöttünk, amíg már annyira nem fáztunk, hogy lila volt a kezünk, szánk.
Hideg vízbe tette a lábacskáinkat és a kezecskéinket édesanyám, aztán, szép lassan langyos vízbe és végük a sparheilt sütőjében melengetett bennünket. Persze hallgattunk korholást is, de sírva voltunk boldogok.
Sírtunk , mert fájtak a fázástól a kezeink, lábaink és nevettünk a sok-sok mulatságos játék miatt. Hóangyalkázás, szánnal borítottuk egymást a friss hóba és a hógolyózás.
Micsoda szép idők voltak. Az ágyunkba meleg tégla volt és csudajót aludtunk. Álmaink telis-tele voltak örömmel, mi is ráztuk Hóanyóval dunnáját, hogy minél több hó essen!
Szerettük az esti villanyfényben megcsillant hópihék ezüst színét és, hogy minden pihének más mintája volt.
Gyönyörűek voltak a virágok az ablakon, amit a jég varázsolt oda, mindenütt megelevenedtek a Hókirálynő mesés pillanatai. Pirospozsgásak voltunk, boldogok és legfőképp gondtalanok.
Orrocskánkat rátapasztottuk az ablakra lestük a téli tájat a meleg szobából és arról ábrándoztunk, hamarosan csodaszép fenyő áll majd az ablak előtt rajta temérdek csillogó dísszel és szaloncukorral.
Igazi gyerekkorunk volt, igazi önfeledt játékossággal, Szentestén csodás énekekkel, finom ételekkel és mosollyal sok-sok szerető mosollyal!
Az ajándékokra már nem emlékszem, de a szeretetre, amit átéltünk, azt nem lehet elfelejteni, az még most is itt él a szívemben!
Ezt a gyönyörű verset mindannyian ismertük, könnyes szemmel olvasgattuk a kapott képeslapokat és hittük: mindez örökké tart!
Akkor még nem volt internet,amely elszigetelt, akkor még mindenki a családjában töltötte a Karácsonyt. De tudtuk, hogy a Föld minden táján ünneplik Jézus megszületését és dicséretet zengenek Istennek, aki mindeneket teremtette.
John Rutter gyönyörű dalát a Look at the World c. hálaadót énekelte a Tikász Mihály Kamarakórus ez év adventjében,amelynek refrénje így hangzik:
" Hála és köszönet a sok-sok jóért,
Isten napról-napra gondol ránk.
Éltünk óvja védi minden percben, égi jó Atyánk."
E szavakkal kívánok:
Áldott Adventet Mindenkinek!
2016. december 1., csütörtök
Gyökerek! - Van úgy, hogy nem tudom a dühömet magamban tartani!
Egy csodálatos Dalai Láma gondolatsor olvasása után jutott eszembe, hogy ideje kifújnom a mérgemet, még mielőtt az ökölbe szorított kezem a levegőbe lendül, hogy valahol irtózatos erővel lecsapjon!
Íme a szép gondolat:
"Adj szárnyat azoknak, akiket szeretsz, hogy repülhessenek, gyökeret, hogy visszajöjjenek, és okot, hogy maradjanak."
Ugye csodálatos?! Igen , valóban az, csak nem az emberek között, vagy legalábbis a mai idők elkorcsosult világában.
Hosszú ideje foglalkozom azzal, hogy az emberek viselkedését figyelem meg, reakcióikat és meggondolatlanságaik sorozatát.
Katasztrofális rosszindulatukat nap mint nap tapasztalom, a megbélyegzés sötét bugyrait élem meg más embertársaimmal együtt.
Szóval én ezt a csodálatos mondatot most így tudom fordítani, kellő átérzéssel:
Adj szárnyat azoknak, akik idióták, hogy repülhessenek, gyökeret, hogy el ne felejtsék valójában milyenek, és okot, hogy soha ne akarjanak senkivel rosszat tenni!
Felfoghatatlan számomra, hogy a butaság ekkora méreteket ölt kis Hazánkban és hogy valaki képtelen a tetteinek a következményét nem előre meglátni, csak akkor felmérni, amikor teszi!
De az is valami elképesztő, ahogy a rosszindulatban mennyire össze tudnak fogni egyesek. Vitathatatlanul bárkit és bármikor képesek "halálra " ítélni. Gonoszságukkal odáig mennek, hogy menekül mindenki a szélrózsa minden irányába!
Ugye ismerős, mindenkinek ez a helyzet?!
Hát persze!
Ez ma a divat, az arcnélküli, sehonnaiak szervezett alattomossága, a gyűlölködés netovábbja!
Kellene valamilyen díjat alapítani számukra, vajon, ki volt az idén a legrombolóbb, az emberi lelkekben a legtöbb kárt okozó?!
Vörös szőnyeges díjátadó gála keretében kapná meg az év leggonoszabb szobrocskáját és a nyertes igazán büszkén vihetné haza a vitrinbe!
Párja pedig minden nap leporolná és mutogatná rokonoknak, barátoknak...
Vagy mégse? Talán a józan ész azt mondatja velünk, hogy cinkos az is, aki ilyen szobrot készíttet avagy átad?! És az is, aki a rosszban egyetért, a bántalmazásban társ!
Nemde úgy van erkölcsi törvényeink szerint, hogy mindaz, aki bántalmazza embertársát, méltó a megvetésre és a büntetésre ,és aki cinkosa, támogatója, maga is a számkivetettek közé kerül?!
Én így tudom, hogy a közösség szégyene a gonosz ember, legyen az kis vagy nagy közösség!
Ideje felébredni és ideje bocsánatot kérni, ideje a jót erősíteni és ideje szakítani a rossz emberekkel vagy azokkal, akik mást sem tudnak, csak kárára lenni embertársaiknak!
Nekik ugyanúgy van választásuk jó és rossz között, az utóbbira voksoltak, akkor pedig távozzanak sátáni alattomosságukkal, pusztuljanak a saját poklukba, amit maguknak teremtettek!!!
Íme a szép gondolat:
"Adj szárnyat azoknak, akiket szeretsz, hogy repülhessenek, gyökeret, hogy visszajöjjenek, és okot, hogy maradjanak."
Ugye csodálatos?! Igen , valóban az, csak nem az emberek között, vagy legalábbis a mai idők elkorcsosult világában.
Hosszú ideje foglalkozom azzal, hogy az emberek viselkedését figyelem meg, reakcióikat és meggondolatlanságaik sorozatát.
Katasztrofális rosszindulatukat nap mint nap tapasztalom, a megbélyegzés sötét bugyrait élem meg más embertársaimmal együtt.
Szóval én ezt a csodálatos mondatot most így tudom fordítani, kellő átérzéssel:
Adj szárnyat azoknak, akik idióták, hogy repülhessenek, gyökeret, hogy el ne felejtsék valójában milyenek, és okot, hogy soha ne akarjanak senkivel rosszat tenni!
Felfoghatatlan számomra, hogy a butaság ekkora méreteket ölt kis Hazánkban és hogy valaki képtelen a tetteinek a következményét nem előre meglátni, csak akkor felmérni, amikor teszi!
De az is valami elképesztő, ahogy a rosszindulatban mennyire össze tudnak fogni egyesek. Vitathatatlanul bárkit és bármikor képesek "halálra " ítélni. Gonoszságukkal odáig mennek, hogy menekül mindenki a szélrózsa minden irányába!
Ugye ismerős, mindenkinek ez a helyzet?!
Hát persze!
Ez ma a divat, az arcnélküli, sehonnaiak szervezett alattomossága, a gyűlölködés netovábbja!
Kellene valamilyen díjat alapítani számukra, vajon, ki volt az idén a legrombolóbb, az emberi lelkekben a legtöbb kárt okozó?!
Vörös szőnyeges díjátadó gála keretében kapná meg az év leggonoszabb szobrocskáját és a nyertes igazán büszkén vihetné haza a vitrinbe!
Párja pedig minden nap leporolná és mutogatná rokonoknak, barátoknak...
Vagy mégse? Talán a józan ész azt mondatja velünk, hogy cinkos az is, aki ilyen szobrot készíttet avagy átad?! És az is, aki a rosszban egyetért, a bántalmazásban társ!
Nemde úgy van erkölcsi törvényeink szerint, hogy mindaz, aki bántalmazza embertársát, méltó a megvetésre és a büntetésre ,és aki cinkosa, támogatója, maga is a számkivetettek közé kerül?!
Én így tudom, hogy a közösség szégyene a gonosz ember, legyen az kis vagy nagy közösség!
Ideje felébredni és ideje bocsánatot kérni, ideje a jót erősíteni és ideje szakítani a rossz emberekkel vagy azokkal, akik mást sem tudnak, csak kárára lenni embertársaiknak!
Nekik ugyanúgy van választásuk jó és rossz között, az utóbbira voksoltak, akkor pedig távozzanak sátáni alattomosságukkal, pusztuljanak a saját poklukba, amit maguknak teremtettek!!!
2016. november 25., péntek
Vitázunk, cirkuszolunk , besértődünk- Vagyis képtelenek vagyunk felnőni

Röviden és tömören így viselkedünk mi emberek, amikor valami nem úgy van, ahogy szeretnénk, ahogy elképzeltük.
Megtoroljuk a másikon vélt sérelmeinket és tulajdonképpen meg is akarunk sértődni. Az olyan klassz érzés, vagy nem?!
Szerintem nem, egyébként saját magunknak kell eldönteni, hogy egy adott dolog, történés, mondat, viselkedés miatt be akarunk-e sértődni, vagy megpróbálunk mögé nézni és elfogadni, hogy a látszat ámbár bántó, mégsem nekünk szól.
Szeretem azt a gondolatot, hogy: ami kimarad az életünkből, az nagyon jó, hogy kimaradt! És azt is: Hogy amikor Isten kivon az életünkből bizonyos embereket, vagy éppen megakadályoz bizonyos helyzetekben való részvételben, akkor meg akar óvni!
Szóval mi emberek képtelenek vagyunk normális párbeszédre, csak olyan vitára, ami aztán mindenképpen a személyeskedésbe csúszik bele.
Egy statisztikát olvastam és az akörül kibontakozott vitát.
Bevallom őszintén maga a statisztika rendkívüli módon felháborító és aggasztó is egyszerre, de a körülötte kialakult vita is azt igazolja, hogy a felmérésben kimutatott értékek nagyon is valósak.
Az alapkérdés ugyanis az volt, hogy a beleegyezés nélküli szex elfogadható-e bizonyos esetekben.
Evvel a felméréssel és némi elemzéssel egy másik bejegyzésben szeretnék foglalkozni, most azonban inkább arról írnék, hogy hogyan reagáltak rá embertársaink.
Maga a statisztika Európa és Magyarország összevetését hozza és a különböző kérdésekre adott igen-nem válaszok százalékos megoszlását.
Ami igazán megdöbbentő, hogy Magyarországon a megkérdezettek (reprezentatív felmérés) 47 %-a azt válaszolta, hogy bizonyos esetekben elfogadható a beleegyezés nélküli szex.
Hogy egyértelmű legyen: a felmérésben részt vevők majdnem fele szerint a nemi erőszak nem elítélendő, vagyis nem bűntény.
Elöljáróban annyit, hogy nők és férfiak vegyesen vettek részt a felmérésben.
Amikor a hozzászólásokat olvastam, már akkor felmerült bennem, hogy a jó öreg "agyatlan" felnőni képtelen virtus megint felütötte a fejét. A legtöbb hozzászólónak nem az volt a gondja, hogy milyen mértékben lecsúszott társadalmunk az amoralitás létráján, hanem, hogy vajon kiket kérdezhettek meg, vagy hogy mennyien lehettek és hogy így mennyire lehet igaz a hivatalos statisztika?
Az okoskodások tömkelege látott világot, sokan tudni vélték, hogy biztos aluliskolázottak voltak a válaszolók.
Aztán azt is, hogy lehet nem is jó a százalékos érték, vagy nem jól értelmezzük stb!
Azt azonban kevesen vették észre, hogy milyen a társadalmakra igenis nagy erővel ránehezedő erkölcsi problémával nézünk szembe.
Manapság rengeteg nő és férfi van kitéve zaklatásnak , amelyek rendszeresek és a verbálison túl a fizikai bántalmazásig minden megtörténik.
Magyarországon sem jobb a helyzet, mint máshol Európában, de itt sem foglalkoznak megfelelően a zaklatás témájával, mert legtöbbnyire él az az elképesztő nézet ( és itt is a morális alultápláltság látszik), hogy az áldozat provokálja ki az erőszakot.
Úgy gondolom, hogy erre mondhatunk egy határozott NEM-et!
Az emberi viselkedés a mai világban is úgy épül fel mint a hosszú évszázadok alatt,: a hatalom és annak mámora hozza létre az erőszakot. A kiszolgáltatottság, a gyengeség, a védekezni képtelenség.
Maga az erőszak szó is jól illusztrálja, hogy az erőfölény adja az alapot a tettre és mindig egy jóval gyengébb, védekezni képtelen egyed felé irányul.
Mindenesetre vitatkozni vágyó embertársaink aztán jól hajbakaptak, majd pedig kölcsönös sértegetés közepette levonultak a harctérről.
Ez a dupla nullás vitakultúra. Sem a téma nem volt fontos, sem annak megvitatása, hogy mennyire védenek a törvények a naponta elszenvedett bántalmazások megtörténtétől, csak az, hogy ki mondja ki előbb a másikra:te idióta, te hülye.
Nos, amíg ennyire nem tudunk párbeszédet folytatni, addig minden statisztika és probléma felvetés értelmetlen.
Pedig egy másik statisztikában ( méghozzá bűnügyiben) ezt az elképesztő adatot olvastam : a világon minden percben valaki erőszak áldozata lesz.
Vagyis annyi az annyi: naponta 1440 ember esik áldozatul mások brutalitásának!
A gyengék és elesettek védelmezése mindig , minden korban kötelesség volt, hiszen milyen ember az, aki a nálánál védtelenebbet bántalmazza. Igen az! Jól gondoljuk!
Szóval nem véletlen bünteti a törvény, a gond csak az, hogy ha a törvényt nem lehet alkalmazni, akkor elkezdünk morális meggyőződésünkön változtatni. Ma már 47 % azt mondja nem nagy ügy, ha alkohol vagy drog, vagy feszes ruci miatt erőszakolnak meg valakit, hiszen az elfogadható.
Hogy mégis miről beszélek? Íme itt a statisztika, amit hamarosan átelemezgetek:
http://ec.europa.eu/.../ResultDoc/download/DocumentKy/75882
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Elképesztő...
...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...
-
...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...
-
Március 17. hajnali 3 óra, nézem a legújabb fejleményeket, látom a megszületett újabb rendelkezéseket, amelyek sokakat érintenek, vállalko...
-
Bárki, aki járt mostanában Dunapatajon a Petőfi utcában ( márpedig sokan teszik ezt, mert az Önkormányzathoz ügyes-bajos ügyüket igen soka...


