Durvulunk, de meddig?!

Lassan a mindennapok része lesz az emberi durvaság és kegyetlenség. Olyan , mintha a világ legtermészetesebb viselkedése lenne a trágárság, a megfélemlítés, az információkkal való visszaélés.
Hatalmi kisded játszmák sűrűjében veszünk el, mert szinte kikerülhetetlen, hogy valahol, valakik ne szemelnének ki bennünket aktuális célpontnak, vagy áldozatnak.
Állandóvá vált az emberek bizalmatlansága, zavaros agyakban még nagyobb káosz okozása és főképp az, ahogy szimbiózisban élünk a hallgatással.
Nem ez nem elmélyült transzcendens hallgatás, ez a pokol, ahol minden egyes szóért bűnhődni kell.

Vannak azok, akik különböző technikákkal igyekeznek másokban elfojtani az önálló gondolkodás minden csiráját, akár a rettegésig fokozva vélt hatalmukat, kihasználva azt, hogy sokan ( igen még mindig sokan) a békét és a nyugalmat óhajtják.
Most olvastam egy történetet arról, hogy  egy a  "böriből" szabadult társaság hogyan bántalmazta trágársággal a villamoson békésen utazókat.Részletesen ecsetelve erőszakmániájuk minden mocskos darabját.
Fogalmam sincs honnan jöttek ezek az elmebajnokok, és miképpen szabadultak rá társadalmunkra! Miként nevelődtek és miért az erőszak a válaszuk mindenre! De van egy feltevésem!

Van, méghozzá az, hogy ezt látják maguk körül, pontosabban azt, hogy ha nem veszed el, ami neked kell, akkor elveszi más helyetted! Ha nem te állsz elsőnek a sorban, akkor utolsó lehetsz! Ha nem te diktálsz, akkor neked diktálnak!
Kis vidéki világunkban ez olyan "filmesnek" tűnik, de nem az! Ha hisszük, ha nem ez maga a valóság!

Szombaton kora reggel volt alkalmam megfigyelni egy társaságot, amint mámorosan szesztől, drogtól elkábulva tomboltak az utcán.
Az amúgy teljesen csendes faluban szinte valószerűtlen volt ennek a fiatal csapatnak a vonulása, mindenütt maguk után húzva a kilátástalanság kondenzcsíkját!
Jól öltözöttek voltak ezzel együtt nem biztos, hogy gazdagok, mert ez ma már semmit nem számít, hiszen kiváló utánzatok léteznek, illetve a legkevesebb pénzből élők gyermeke is kihajtja a legdrágább göncre valót, vagy a szülőkből, vagy " bizniszből".
Egy kis dilerkedésből is jól lehet keresni, szóval igazán nem probléma pár tízezret kivágni egy naciért, vagy más "rongyért"!

Létezhet, hogy nincs semmilyen jövő?! És itt nem filozofikus értelemben kérdezem, hanem abban, hogy lehet, hogy nincsenek jövő gyermekei?!
Lehet, hogy elvesztek a jövő állampolgárai, mert hagytuk, hogy belesüssék magukba a könnyű élet billogát?!
Létezhet, hogy a fiatalok nem akarnak mást, csak elvenni mindent, mert az jár nekik és ha már nincs mit elvenni, akkor csak a "balhé" kedvéért az ember méltóságát és életét akarják kioltani?!

Kavarognak a gondolataim akörül, hogy mi, akik ebben a korszakban élünk nem akarunk valahogy tudomást venni arról, hogy mintát adunk rablásainkkal a jövő felnőttjeinek, akik mindenre csak az a mondatot használják: "Szarok rá!"
Ugyanis raboljuk egymás idejét, egymás türelmét, egymás szeretetét, egymás bizalmát, egymás jóhiszeműségét, egymás ártatlanságát és mindezt valami olcsó és ócska magyarázattal körítve!

Hallottam, amikor egy felnőtt azzal magyarázta a szabad rablás fontosságát a gyerekének, hogy nincs más út, mert csak magadra számíthatsz és mindenki az ellenséged!
Az ő élete már megpecsételődött, s ha máshogy szeretne élni, ha egyáltalán felmerül ez benne, ahhoz egy hatalmas csoda kell!

És tényleg! Ma jelenleg annak az esélye, hogy csoda történik hatványozottan nagyobb, mint annak, hogy  a jelen tizen-huszonévesei értelmes, kiegyensúlyozott és harmonikus felnőttek legyenek, vagy megérjék a 30-35 évet!
Sohasem késő tenni, de azzal szembe kell néznünk, hogy rengeteg fiatal élete siklott ki teljesen  a "jólfésült" ráérős nemtörődömségünk miatt! Mert, amíg azt gondoljuk, hogy milyen szépek a parkok és a fák, addig a fiatalok nagy többsége már csak drogokon keresztül lát mindent!
Ébresztő!