A nő örök témája: a férfi

Sokan vicceltek már azzal, hogy a nő mennyire bonyolult és megfejthetetlen, szinte kitalálhatatlan mit is akar valójában, mire, miért és hogyan reagál, ám arról kevesebben regélnek, hogy a férfi " sem piskóta"!

A férfiakról alkotott általános nézetek egybehangzóak, vagy mégsem?!
Vegyünk egy példát: a legtöbb nő azt állítja, a férfiak érzéketlenek, vagy legalábbis sok esetben képtelenek az érzelmek kimutatására.
Azonkívül, hogy ez a 2 dolog nem ugyanaz, mármint az érzéketlenség és az érzelmek kimutatásának képtelensége, alaposan érdemes belegondolnunk, hogy mindez mennyire nem igaz.
A férfiak általában is együtt érzők, ha akarnak, és ámbár nehezen mutatnak ki érzelmeket, de annyiban pontosítsunk, hogy pozitív érzelmeket.
 Haragot, dühöt, neheztelést, bűntudatkeltést, rájátszott sértődöttséget, hisztis csalódottságot azt viszont remekül tudják éreztetni.
A legtöbb férfi nem akar szeretetet és rajongó vágyakat megmutatni, de megbántottságot annál inkább!

Nagyon szeretnek manipulálni, mert pontosan tudják, hogy  a nő csak  pozitív érzelmi környezetben tud valóban harmonikusan élni, ezért képes bármilyen engesztelésre, csak a mérleg kiegyenlítődjön és semmilyen harag ne fertőzze kapcsolatuk egyetlen pillanatát sem.
Ám a férfiak mindig készek egy-egy látványos tragédia belépőjére, ha a másiktól valamit ki akarnak csikarni, vagy ha saját botlásukat akarják elpalástolni.
Az igazán rafinált férfi kérdésre azonnal kérdéssel felel és látszólag addig hergeli magát, amíg a nő elbizonytalanodik és el nem jut addig a gondolatig: kár volt megemlítenem!
A férfiakat ilyenkor jóleső elégedettség tölti el, mert sikerült a másikban kételyt ébreszteni, miközben ők csak műbalhét rendeztek!

Ez a fajta manipuláció jellemző azokra a férfiakra, akik a nőt maguk mellett akarják tudni és magukhoz akarják kötni.
Mi tagadás szinte teljes a siker, hiszen a nő nem más mint az élet öle, amely biztonságos és kiegyensúlyozott. Pont ezért is a nő az, aki gyermeket szül , és e miatt is nevezik a földet is anyaföldnek, hiszen termékeny, belőle nemcsak új élet fakad, hanem mindaz, ami az élethez szükséges.
Szóval a nő önmagában hordozza a teljes harmóniát így, mindaz, ami ezt igyekszik megbontani, az felkavarja, így törekszik a háborgás, a felfordulás lecsendesítésere.

Nos ezt a férfiak tudják, már gyermekkorban megtanulják és ha valamit el akarnak érni, elég egy kicsi érzelmi billentés és máris beindul a "jó, öreg kiegyensúlyozó hadművelet", ami engedményeket tesz lehetővé a férfi számára.
A férfiak a pozitív érzelmekben valóban suták és nem is igen törekszenek ennek kimutatására, rábízzák a nőre, hogy megértse érzelmeiket. Mint tudjuk ez örök konfliktus, hiszen a férfi szinte sohasem használja a Szeretlek ! szót, helyette gesztusokat tesz, vagy mosolyog, vagy kedveskedik, vagy büszkélkedik szerelmével, de annak, akit szeret, szinte soha sem mond semmi olyasmit, ami egyértelmű lenne!

Néha valóban az az érzése támad a nőnek, hogy a férfiak érzelmek helyett pótcselekvésbe menekülnek, pedig az igazság az, hogy a legtöbb csak egyszerűen "férfiatlannak" tartja a pozitív érzelmeket.
A gond ezzel csak annyi, hogy értelmezhetetlen egy nő számára, hiszen a férfi akkor sem mutat ki érzelmeket, amikor valóban nem érez semmit és akkor sem ( legalábbis pozitívat) ha igen.
Na most azt gondolom, hogy a férfi így sokkal megfejthetetlenebb, mint egy nő.
Nem egy férfi ismerősöm esett abba a hibába, hogy nem használta érzelmeit és a nő huss! elment!
Na igen, tudnunk kell közölni valahogy , valamilyen formában, ha a másik fontos nekünk!

A férfi örök téma, mert ugyanolyan megfejthetetlen, mint egy nő, kissé darabosak, kissé sarkítottak, kissé ridegek, kissé keményfejűek, kissé okoskodók, de legeslegbelül végtelenül érzékenyek!