Merengés egy borongós őszi napon....

Az ősz csodaszép tud lenni és különleges hangulata van. Ahogy a Tavasz erdeiben parányi angyalokkal mosolyog ránk, a Nyár pezsdítő, forró , lüktető napjait adja nekünk, az Ősz a merengésre indít bennünket, ahogy a szitáló esőcseppeken visszakacsint az elmúló nyár, jelezve: visszajövök, hamarosan ismét találkozunk!
Az Ősz elkezdi felfesteni ragyogó színeit, a barnát, az okkert , a vöröset a lilát, de meghagyja a zöldet, hogy ne felejtsük el, hamarosan egy hosszúnak tűnő téli pihenés után, ismét visszatér hozzánk a várva várt madárcsicsergés.
Az őszben beérnek a fákon vidáman táncoló almák, az omlós körték, mosolygós barackok integetnek felénk és a szőlő bársonyos illatos gyümölcse csodálatos borokban oldódik fel.
Elkezd a természet beburkolózni , meleg vackot készíteni. A patakokban még sebesen folyik a víz, sodorva magával a már lehullt színes leveleket. Néha még hallunk egy-két madarat, de minden lassan csendes nyugovóra tér.
A szív örömteli viháncolását, amelyet a Tavasz és a Nyár hozott, felváltja a csend, és már csak a gondolatainkkal őrizzük az elmúlt évszakok szépségét, bár nyomait, minden sejtünkben hordozzuk.
Az idő mindannyiunkon nyomot hagy, s ha szépen éltünk ez nyom kedves és másoknak példaértékűvé válhat.

Hogyan is lehet szépen élni?! Megtalálni minden rosszban a jót, megérteni azt is, aki ellenséges velünk, megtanítani önmagunkat a hűséges szeretetre, időt adni a történéseknek, hogy a helyeset is lássuk ne csak az általunk vélt igazat. Tudni azt, hogy minden csak abban a pillanatban van jelen , mert a következő az előzőt elsodorja. Meghallani a csendben a legszebb hangokat, a hangokban pedig a csendet. A gyermeknek igazi értéket adni, a szeretetet, a tisztességet, a természet tiszteletét és nem autót, ruhákat, és hatodik telefont. Illedelmesnek lenni, köszönni , megköszönni, elköszönni. Együtt enni a családdal és megköszönni a közös ebédet. Értékek!
A természet évezredek óta megajándékoz bennünket azzal a biztonsággal, hogy a Tavasz után Nyár jön és aztán Ősz és aztán Tél, sohasem sajnál tőlünk semmit kincseiből, ingyen adja, mert ingyen kapta.
Csak nézni kell a fákat , a bokrokat a tengernyi növényt és állatot és felsejlik bennünk, hogy hogyan is lehet igazán szépen élni!
-bj-