Nem kétséges hogy az ember legnagyobb "ellensége" a saját lelkiismerete. Mikszáth Kálmán regényében A fekete városban nevezi a lelkiismeretet "kisbírónak" Görgey alispán.
Amikor a kisbírót emlegeti, akkor arról a belső viharról beszél, amit a lelkiismeret okoz mindazoknak, akik nem az egyenes úton járnak.
Mert vannak ilyen emberek.
Vannak, akik olyan kétségbeesetten kapaszkodnak befolyásos emberek védelmébe, hogy akár barátaikat és jóakaróikat is képesek elárulni.
Vannak olyan emberek, akik feladva a tisztesség és őszinteség acélpajzsát azt képesek a hazugság koszos lepedőjére cserélni.
Bizony vannak, akik mások hatalmi "szoknyája" alá bújva embertársaikat bevádolják, mert ellentételezésként arra számolnak, hogy elnézik nekik viselt disznóságaikat, vagy lustaságukat.
Vannak olyan emberek is, akik elfogadják ezen árulók olcsóságát azért, mert tudják, hogy akik hazugsággal és álsággal szereznek pártfogást, azok pontosan annyit is érnek, mint hazugságaik.
Őket lehet a legjobban felhasználni és őtőlük a legegyszerűbb megszabadulni, hiszen ha ők nem becsülik magukat semmire, mások még-inkább nem.
Minden bizonnyal sokan találkoztunk ilyen emberekkel. Sokan tapasztaltuk azt, hogy a butaság és a rosszindulat együtt mennyi fájdalmat és szenvedést képes okozni mindazoknak, akik az ilyen "olcsójánosok" áldozatai lesznek.
Bizony mindenkinek legalább egy története lenne , de inkább több. Ezek mind ugyanarról mesélnek: bizalmat adtak valakinek, segítették, elfogadták a legnehezebb tulajdonságaikat is, aztán az általuk segített, pártfogolt személy kisstílű, undorító aljassággal bevádolta. Először mindenki csak hitetlenül áll az ilyen tett előtt, aztán a fájdalom mellett dühöt is érez és keserűséget, mert megvédeni sem tudja magát.
Hiszen vannak olyan emberek is, akik mindig szívesen hallgatják amikor másokról gonoszságot beszélnek, vagy éppen pálcát törnek felette.
Amióta az ember ember, mindig létezett gonoszság, ármány , cselszövés, amely sokak életét siklatta ki.
Igen , de vannak olyanok, akik csak szeretnék minden egyes nap békében álomba hajtani fejüket. Akik szeretnének tiszteletben és szeretetben élni családtagjaikkal, barátaikkal és munkatársaikkal is. Mert ők ismerik az emberi élet igazi értékét, tisztelik az Isteni Teremtést, ezért embertársaikkal és a Föld minden élőlényével tisztelettel bánnak.
Vannak ilyen emberek is, akik a családot áldásnak tekintik az emberi kapcsolatokat pedig ajándéknak, akiknek természetes, hogy adnak és nem elvesznek, akik számára az Élet maga a csoda.
Ők az igazán boldogok, mert megelégedettek mindazzal, amit kaptak.
Hogy az élet nem fekete és fehér, amint a fentiekből sejlik?
Nem, valóban. De egy bizonyos kor fölött és bölcsesség birtokában, már nem keres az ember a gonoszságra mentséget, mert arra nincs. Nincs mentség a hazudozásra, a meggondolatlan rosszindulatú , bizonyíték nélküli vádaskodásra. Nem lehet mentség az, hogy : " én így éreztem, " vagy " mert azt gondoltam, bár nem voltam biztos". stb. Nem, nincs mentség, minden felnőttnek tudnia kell gondolkodnia még mielőtt bármit is kiejt a száján, vagy valakinek hamis állításokat tesz. Lehetősége van újra és újra megfontolni a következményeket még mielőtt aljasságot állítana. Ha nem teszi, akkor tudnia kell, hogy a közösség tagjai vagyis mindazok, akikkel szemben vétkezett elítélik és ez alól nem bújhat ki! Menekülhet, de ha az emberek nem is, a "kisbíró" azaz a lelkiismerete üldözni fogja, élete végéig!
Mert az emberek megbocsátóak, de a lelkiismeret kínoz és az sohasem talál nyugalmat!
A bűnre a válasz mindig a bűnhődés lesz! Ezért van az, hogy a bűnös hiába menekül, hiába vár tettére igazolást másoktól és keres újabb vélt barátokat, a bűnét magával viszi és az vele marad, amíg csak be nem látja , hogy milyen súlyosan vétkezett!
Persze mindig vannak és lesznek olyan emberek, akik saját magukat mentegetik és hazudnak önnönmaguknak is! Őket is ismerjük, sajnos sokan vannak!
Mindannyiunk előtt ott a választás lehetősége, hogy milyen emberek akarunk lenni!
Döntsünk, ahogy akarunk, de ne sírjunk keservesen nehéz sorsunkon, ha semmi mást nem tettünk, csak bántalmaztunk másokat!
Mert a jó embereknek is meg van a maga keresztje, csak azok alázattal viselik, az ostoba ember sírja tele az utcákat hangosan, másokra kenve saját gonoszságát!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Elképesztő...
...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...
-
...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...
-
Talán, sokan nem értenek egyet ezzel a tömör és rövid kijelentéssel, de igyekszem a magam stílusában ( ahogy szoktam) megfogalmazni , mit i...
-
Március 17. hajnali 3 óra, nézem a legújabb fejleményeket, látom a megszületett újabb rendelkezéseket, amelyek sokakat érintenek, vállalko...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése