Az a bizonyos "édeshármas" ! 2. rész

Ugye mondanom sem kell, hogy az "édeshármas" szintén hazugságon alapul.
A férfi, aki naponta nekifeszül az életnek, küzd és megpróbál mindent megteremteni, gyakorlatilag elfelejti az érzelmeket. Elfelejti, hogy rá várnak otthon, vagy ha mégis eszébe jut, akkor már csak az jár a fejében, hogy ma éppen mi lesz az újabb "műsor", amit végig kell hallgatnia.
Sok oka lehet, hogy belefárad  az addigi kapcsolatába és ezért keres valaki mást, de inkább jellemző, hogy "rátalál" a helyzet, az adott nő.
Ekkor újra értelmet nyer számára minden, újra megtelik erővel és úgy érzi , hogy ő mégis értékes és nem csak az a szerepe, hogy gondoskodjon a családjáról.
A férfi  szemszögéből tehát elsődlegesen egonövelő egy új nő jelenléte. Sohasem ( vagy csak nagyon ritkán) gondol arra, hogy változtasson jelenlegi családi helyzetén. Egyrészt azért, mert baromi lusta, másrészt pedig a férfi, csak szexben, ételben és italban méri az életet. Attól, hogy a szex otthon nem kielégítő, még az étel és az ital jöhet otthonról!
Ugyanakkor a legtöbb férfi elképesztő bonyolult üzleti kapcsolatokat tud létrehozni, boldog-boldogtalannal üzletel, állandóan újabb és újabb "területeket" próbál felfedezni magának és ebből pénzt csinálni és ebbe belevonja élete párját is.
Ez annyira szerteágazó lehet, hogy már ő maga sem tudja sokszor kinek mit ígért, vagy sem, de egy bizonyos, hogy egy családi kapcsolat felbomlásával a biznisz is gallyra mehet. Ahhoz pedig semmi kedve, hogy gordiuszi módon vágja ketté ezt a nehezen felépített birodalmat.
Vagyis feleség marad, barátnő marad! Kényelmes és kellemes, neki. A feleség új cuccokat vásárolhat, a barátnő pedig sok-sok szeretkezést, szép szavakat és ha nem sóher a fickó sok egyéb értékes csecsebecsét is magának tudhat.

Nem ilyen egyértelmű a helyzet a feleség szemszögéből. Hiszen ő a megcsalt fél. A megcsalás csak akkor zavar egy feleséget, ha potenciálisan veszélyes a barátnő. Vagyis olyan, akiről pontosan tudja, hogy társának mindig is élete álma volt. Ezt minden feleség tudja, hiszen épp eleget hallja párjától, hogy " te nem vagy olyan magas", " neked nincs olyan hosszú combod", te nem vagy olyan szép", " te nem vagy olyan okos" stb.

Ma már nem olyan egyértelmű a feleség morális hozzáállása a megcsaláshoz, mint mondjuk 20 éve.

Sokkal lazábban veszik férjük hűtlenségét (kivéve a kezdeti időszakot) mondjuk az első 3 évet. Akkor még féltve őrzik a „kost” akit sikerült „karámba terelni”, de aztán ha túl sok a konfliktushelyzet, akkor könnyebben veszik párjuk ki-kiszökellését.

Mindazonáltal a megcsalt feleség iszonyatos veszélyes tud lenni. Hiszen ugyanarról van szó, mint a szakításnál, veszteséget él át.

A megcsalt felek a legképtelenebb bosszút tudják forralni társuk ellen és mondjuk ebben a nők egészen fantázia-dúsak.

A megcsalásra nem ritkán a szerető hívja fel a figyelmet, ilyenkor indul a női iszapbirkózás.

Őszintén szólva megcsaltnak lenni irtózatosan fájdalmas dolog, hiszen, abba az egy férfiba vetettük bizalmunkat és ő valahogy nem gondolta, hogy ennek a bizalomnak a határait nem lehetne kitolni.

Általános igazság az, hogy ha a társad vonzó, akkor gondolj arra, hogy nem csak neked az!

Házasságom kemény másfél éve alatt kaptam néhány levelet, amelyek egyértelművé tették, hogy igazán sármos , csinos férjem senkitől nem tagadta meg a szexuális segítségnyújtást. A túl nagy készségességének meg is lett a következménye, hiszen legalább 2  gyermeke született, két különböző nőtől  és egyik sem én voltam - többre nem derült fény,- valamint hogy ennél fogva én nem kívánok kolóniában élni, így elváltunk. Persze ez is viharos volt.

Nem csak megalázottnak éreztem magam, hanem teljesen kettétört az életem.

De hozzáteszem, hogy igazán szerelemből mentem hozzá és tényleg örökre gondoltam. Sajnos a fiatal nők iszonyú balgák és reménytelenül álmodozók tudnak lenni!

Bosszút sem forraltam, nem is tettem mást csak ültem lelki romjaimon és sirattam a romantikus elképzeléseimet.

Mások viszont egész komoly bokszmeccsbe kezdenek, a bankszámla kiürítéstől, a ruha feldarabolásig, a baráti társaság szétszakításától a bútor kettévágásáig.

Vannak, akik képesek egész éjszaka járni az utcákat és keresni párjukat, hogy kilessék, mikor, kivel beszél, aztán bosszúból telerakják lócitrommal az adott ismerős postaládáját.

Vannak olyan nők, akik ilyenkor egy egész települést bevonnak saját gyötrelmeikbe, mintegy fórumot tartva a megcsalás felett, hogy minél több ítélet szülessen a férfi ellen.

Ez rendkívül hatásos, mert ha addig a férfi változtatott volna is életén: innentől kezdve gyávaságból nem meri megtenni.

Összességében elmondható, hogy abban a pillanatban, amikor kiderül, hogy van egy harmadik is, a feleség anyatigris lesz, a férfi pedig lapul a bokor mélyén.

Szóval nyerésre mindenképpen a házasság áll.

Kivéve, ha a feleség elégséges indokot lát arra, hogy a folytatás külön-külön történjen.

Vagyis tényleg ilyenkor a nő dönt!

Mit is lehet mondani egy szeretőről?

Először is, hogy naiv, mert elhiszi, hogy miatta a férfi feladja addigi életét. Ha valaki eddig nem értette, hogy miért nincs erre esély, javaslom, fussa át újra a férjről és feleségről szóló fejtegetést.

A szeretőség addig kényelmes állapot, amíg valaki nem akar tervezgetni. Tehát ha egy nő megelégszik a heti egy-két találkozással, némi romantikával spékelve, néhány titkos utazással, egy-két ajándékkal, akkor hosszú ideig működhet a dolog.

Ám a nő mindig többre vágyik. A nő kézenfogva akar sétálni a férfival, nyilvánosan akar vele megjelenni. Szeretné, ha méltó helyen ülne a férfi mellett, egyszóval le akarja magának foglalni. Ekkor kezdődik az örök harc, és tart, ameddig tart. Amíg a férfi idegei fel nem mondják a szolgálatot, vagy ameddig képes elhitetni, hogy tényleg elveszi feleségül a szeretőt (Dehogy veszi! Azzal az eggyel is csak a baja van!), vagy ameddig ki nem derül a kapcsolat.

A szerető helyzete 99 százalékban reménytelen, csak egy százalékban történik meg ténylegesen, hogy a szeretőből feleség lesz.

A kérdés adott: Miért ilyen bonyolult ez az egész?

-folyt.köv.-