2013. szeptember 1., vasárnap

Reklámvilág, avagy a félrevezetés mestersége

Mindennapjainkat elöntik a reklámok televízióban, interneten, szórólapon. De ma már egy YouTube videót sem lehet megnézni anélkül, hogy ne reklám kezdődjön az elején.
Őszintén szólva nekem és sokunknak ez a fajta reklámtúltengés nagyon erőszakos. Arról nem is beszélve, hogy  mindegyik azt állítja , hogy az általuk kínált termék a legjobb. A piacon megjelent mosóporok, mosógélek, tisztítószerek, gyógyszerek, multi áruházak kínálata mellett a legtöbbször a bankok hirdetnek.
Szóval, van itt "rázós" szőnyegtisztító, okos mosókapszula, "csengő" hangot adó mosogató duopack, olyan gyógyszer, amelyik olcsóbb és ugyanazt tudja a másik, vagy olyan, amelyik minden gyógynövényt felülmúl, de vannak hitelek és betétek ( az utóbbiból intim és banki).
A reklám eredeti szándéka szerint figyelemfelkeltésre alkalmas, nyilván nem tartalmaz csak korlátozottan fontos adatokat.
Bár azt is lehetne mondani, hogy gyakorlatilag semmilyen fontos adatot nem tartalmaz.
Általában egy termékre úgy lehet felhívni a figyelmet, ha poénba burkolják, hiszen az könnyen megjegyezhető, a vevők keresni fogják, hiszen összekapcsolták az adott viccet a termékkel, és ha jó a vicc, akkor jó a termék is. Vagy nem?
Erre a kérdésre mindenkinek magának kell válaszolnia. De azt nyilván mindannyian tudjuk, hogy egy termék bevezetése a piacra nemcsak reklámkampányt igényel, hanem a kezdeti olcsó árat is.- azaz bevezető árat- ez akár 1-2 hét vagy hónap és amikor az eladási számok el kezdenek emelkedni, akkor lehet a terméket felárazni, hogy a megcélzott nyereséget hozza.
A termék minőségét aztán a fogyasztók maguk tapasztalhatják. Nem térnek ki a reklámok a különböző káros adalékanyagokra, mellékhatásokra, egészségkárosító összetevőkre, de arra sem, hogy bizonyos pénzügyi termékek milyen buktatókat tartalmaznak.
Társadalmunk, fogyasztói társadalom, mármint annak, aki még tud fogyasztani. De akárhogy is nézzük, ha van módunk bevásárolni, vagy ha csak kuporgatjuk a pénzünket, megilletne bennünket egy teljes-körű tisztességes tájékoztatás, nem olvashatatlan apró- pláne idegen nyelvű- betűkkel, hanem tisztán kivehető címkével.
Jogos igénye a mai vásárlónak, hogy konkrétan tudja, mi az , amit megvesz, milyen károsnak minősített anyagok vannak benne, mire kellene ügyelnie.
Na mármost elérkezve a banki reklámokhoz, az mára sokunkban tudatosult, hogy a legtöbb hirdetés azért született, hogy becsábítsa az ügyfelet a bankba és valamit el lehessen adni neki.
A banki reklámok legtöbbje pont a humorra helyezi a hangsúlyt, de nem a termékre. A baj nem is ez, hanem , hogy a bankfiókok ügyfél-tájékoztatása is ellaposult, sokszor felületes.
 Volt idő, amikor egy-egy banki termék bevezetése során az ügyfeleknek részletes tájékoztatást adtak, tanácsaikkal segítették őket, ha nem értette az ügyfél bizonyos kikötések lényegét, akkor elmagyarázták.
Az igaz, hogy felgyorsult a világ és az interneten mindent meg lehet találni, de .... Mikor lehet elégedett egy ügyfél? Ha gyorsan elintéz valamit, vagy ha tudja, hogy mit intézett?
Tudom, mindenki rohan, nincs ideje, de hosszútávú döntéseket, nem lehet 5 perc alatt hozni, nem lehet információ hiányában igenelni, nem lehet azt mondani, hogy " ha megbízol bennem, én mindent elrendezek helyetted, csak alá kell írnod"! Vagy azt, hogy " ha nem érted olvasd el a közel 100 oldalas általános feltételeket"!
Amikor egy terméket a piacnak felkínálok, akkor annak minden egyes részéért, a következményeiért, a teljes körű és részletes tájékoztatásért felelek! 
Továbbmegyek, amíg az a termékem a piacon van, annak minden hatásáért felelek, ha az a termék károsodást okozott, akkor kártalanítással is és azzal is, hogy a jó hírem "dugába dől"!
A fogyasztói társadalomnak nemcsak előnyei vannak kínálati oldalról, hogy bármit , bárkinek, nagy mennyiségben eladhatok, hanem kedvezőtlen oldala is, ugyanis a fogyasztó a terméket minősíti, majd minősítteti és, ha kifogás van ellene, bizony kártériteni kell, és kivezetni a piacról.
Amikor egy cég megcéloz egy piacot, akkor ezzel előre számolnia kell!
Mégis sokan "dobnak" piacra olyan terméket, aminek csak reklámja van és tájékoztatása nincs, sőt a legutóbbi időben divat lett időhiányra hivatkozva a "vedd meg és fogyaszd, de ne reklamálj" mentalitás.
A hiányos információk, a nem részletes tájékoztatás, a felületesség következménye lett a "devizamutyi" néven elhíresült viszály, aminek megoldása még mindig abban a szakaszban van, hogy a piaci kínálatot létrehozók semmilyen felelősséget nem akarnak vállalni. Nem akarnak kártalanítani és magatartásukat megfelelőnek tartják egy fogyasztói társadalom mércéjében. 
Ez fel sem merülhetett volna, ha a piac levédte volna magát azzal, hogy csak kizárólag teljes körű tájékoztatással lehet terméket eladni. 
Ez igy igaz, a kérdés azonban az, hogy valójában kinek az érdeke ez a védelem, azoké, akik létrehozták a piacot, vagy azoké, akik kínálnak rajta, vagy azoké, akik ,mint fogyasztók elszenvedik?
Azt hiszem mindenki tudja a választ. 
Változtatni kell ezen a mentalitáson, változtatni kell, hogy a fogyasztót ne lehessen megtéveszteni, be kell építeni egy teljes kontrollt, mert ezzel lehet tisztességességet elérni!
Néhány gyöngyszem a reklámok közül:


Nincsenek megjegyzések:

Elképesztő...

...hogy milyen emberek vannak! Hála Istennek sokan vagyunk olyanok, akik a saját környezetüket szépíteni és építeni akarják. Vagyunk olyanok...