Egybefonódik ugyanis ez a 3 napos rendezvény a pacalfőzéssel , ennek a különleges magyar ételnek készítésével, amely immáron XXII. éve , hogy versenyezteti a résztvevőket.
Ami igaz az igaz, nincs is jobb egy igazi pacalpörköltnél, vagy éppen töltött káposztánál és mi magyarok bizony szeretjük a pörköltféléket, amelyek meghódították szerte a világban a legkiválóbb konyhákat is, ámbár igazi magyar pacalt, csak itt ebben a hazában tudnak készíteni. A titka talán a magyaros élet, a magyaros gondolkodás és a múlt őrzése.
Az idei év rendhagyó volt abból a szempontból, hogy nem hallhattuk a Pataji Zenebarátok műsorát, ők ugyanis bezárták "kapuikat" ezzel együtt a sokak által olyannyira kedvelt 30-40-50-es évek zenéit is már csak emlékként őrzik a Művelődési Ház falai.
Természetesen nem maradtunk zenei csemege nélkül, hiszen péntek este a "Hotel Menthol"-ba invitálták a nagyközönséget, ahol a 60-as, 70-es, 80-as évek slágereit hallhattuk, mert a show "220 felett..." kezdődött a Neoton zenekartól , és olyan slágereket hallhattunk, mint a "Szeretni bolondulásig" Szécsi Páltól, vagy a "Szeretlek is nem is " R-Go, Szikora Robitól, de volt a "Csókkirály" a Hungáriától, avagy Máté Péter Hazám című dala. De elhangzott az "Ádám hol vagy" nóta Fenyvesi Gabitól , avagy a méltán közismert "Gedeon bácsi" is a sármos Szécsi Páltól , zárásként pedig ismét Máté Péter lenyűgöző dalát az "Azért vannak a jóbarátok" címűt énekelte a közönség a művészekkel.
Szombaton aki kilátogatott a Művelődési Ház környékére az részesült mindabban, ami szemnek-szájnak ingere, hiszen az illatok, amelyek a bográcsokból jöttek, belevegyültek a látványos műsorokba, amelyek a külső nagy-színpadon követték egymást.
Látványos bemutatókat láthattunk a Karate "világából".
Felvonultak kis Óvodásaink, akik , mint a szorgos Méhecskék gyűjtötték ezúttal az érdeklődők mosolyát , örömét és tapsait.
Az Ünnepi köszöntők után pedig kezdetét vette a délutáni szórakoztató műsorok sorozata, amelyet az "Irány a Cirkusz" interaktív program nyitott meg. Ebben a gyermekek a színpadon tevékenyen részt vettek, mert az volt a feladatuk, hogy újra létrehozzák a már feledésbe merülő cirkusz világát. A művészek igazi "varázslattal vonták bele a gyermekeket a játékba, hiszen ekkorra már eleredt az eső és mire a cirkusz "újraéledt" a nap is kisütött.
Ezt követően lépett színpadra a "Capuccinó" zenekar, akik a mulatós zene mellett, gyermekműsorokat is készítenek, így aztán kivételesen tökéletes lett az átvezetés a gyermekek világából a felnőtt szórakoztatáséba.
Az elmaradhatatlan csak így emlegetett"nézését és a járását" nóta a végén igazi táncos hangulatba hozta az ott lévőket.
15.40 perckor Rácz Gergőé lett a mikrofon ő a "Dal" című tévéműsor döntős énekese, aki ugyan zenei stílusváltással, de mégis sikeresen emelte feljebb a hangulatot.
E sorok írója ezen a rendezvénysorozaton, mint a fellépő művészek "háziasszonyaként" igyekeztem , munkatársaimmal együtt, megfelelő körülményeket teremteni a művészeknek és mondhatom, hogy minden egyes vendégművészünk hálás köszönettel fogadta a figyelmességet, amivel településünk a Pataji Ősz illusztris fellépőit szeretetvendégségével elhalmozta.
Miközben Rácz Gergő készülődött a színpadra, sétáltam vissza a a Művelődési Ház mentén, amikor megláttam az úton mosollyal az arcán érdeklődve körbenézni Forgács Gábort a zseniális színművészt és humoristát. Elé siettem, hogy köszöntsem, és természetesen -ahogy mindenkinél- az öltözője felé vezessem, amikor is ő azt kérte, hadd üljön le valahol a színpad közelében, nincs szüksége öltözőre sem. Így esett, hogy az Új Élet Kft asztalánál foglalt helyett ( akiknek ezúton is köszönet) bent a Művelődési Ház presszójában. Talán nem is beszélgetés indító kérdés volt az, amikor kíváncsiskodtam járt-e már patajon.
Mindenesetre egy pillanat alatt a kellemes és mosolygós művész elkezdett sztorizni a régi időkről, amikor naponta utaztak fellépni vidékre még a " piros" időkben, ahogy mondta és annyi helyen megfordult, hogy egyáltalán nem kizárt , itt is járt már. És ez a pont volt az, amikor a frissen gőzölgő kávé mellett elmesélte hogy is volt az, amikor egyszer 20 évig nem beszéltek Hofi Gézával.
Hozzá kell tennem Forgács Gábor elképesztő finomsággal és zsenialitással tudja utánozni Hofi Gézát.
Szóval egy pillanat alatt "visszamentünk" a múltba és mesélt, adva önmaga és Hofi legendás karakterét, ahogyan beszélt, és azt a sajátos hanglejtést, ami felejthetetlen mindannyiunk számára. A "Nagy nevettető" Hofi Géza mindig minden TV szereplése ( erre sokan emlékeznek) a Kabaréműsorok legvégén volt, ugyanis Hofi Géza azt szerette, ha már kellő hangulatban van a közönség. Igen ám csakhogy erre akárki nem felelt meg és Koós János mellé szeretett volna egy másik humoristát is, amikor egyszer meghallgatta Forgács Gábort és őt választotta.
Ment is ez egy darabig és remek előadások születtek, csakhogy egy alkalommal az akkori Parabola főszerkesztője ( amelynek szilveszteri különkiadása a Szuperbola volt) szóval arra kérte Forgács Gábort, hogy készítsen egy Hofi paródiát. Az egyezség úgy szólt, hogy 1 perc körüli lesz ez a kis fricska ( egyébként Hofi Géza nagyon szerette, ha parodizálták) és természetesen Hofinak először megmutatják úgy megy majd adásba. Felvettek 8 perc 13 másodpercet, ebből kellett kivágni azt a bizonyos 1 percet. Ám a főszerkesztő az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy menjen az egész le és , ami a legnagyobb baj volt, hogy Hofi Gézának ezt elfelejtették megmutatni, úgyhogy rögtön adásban látta.
20 évig nem köszönt Forgács Gábornak és elfordította a fejét is, ha pedig valahol találkoztak elhallgatott és nem szólt.
S hogy mi történt 20 év után?
Farkasházy Tivadar írt egy jelenetet, amire szerette volna mindkét művészt felkérni és ennek kapcsán mondta nekik, hogy - ezt azért mégsem lehet gyerekek, béküljetek már ki.
Mire Hofi intett Forgács Gábornak és akkurátusan ezt mondta " Meghallgatlak, de ha ebből az jön ki, hogy én voltam a f@sz, akkor újabb 20 évig nem beszélek veled!"
Ekkor már beteg volt , s mondta, hogy" tudod van a szívizmomban egy hurok és nem akar kitekeredni". Kibékültek. Én pedig még hallgattam volna, ha nem figyelünk föl, hogy a színpadra szólítják. A 71 éves művész fiatalos lendülettel immáron ki tudja hanyadik ezerszer kilépett a publikum elé és megnevettetett mindenkit, aki csak hallotta. Amikor kikísértem, az járt a fejemben, hogy mindig a legnagyobbak a legalázatosabbak, és a legegyszerűbbek, a szó nemes értelmében. Olyan volt, mintha mindig is ismertem volna!
17 órakor kezdődött a Debreceni Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Együttes látványos programja, amely szemet gyönyörködtető volt és remek koreográfiával készült.
Fél 7-kor pedig szakadó esőben megszólaltak a a Kossuth -díjas Csík zenekar dalai, nemcsak népzenei elemekkel, hanem progresszív jazz betétekkel is megtűzdelt műsoruk, zseniális zenekultúrájuk, művészi hangszer kezelésük és örömzenélésük elsodort minden esőt és villámlást. A kitartó közönség esernyő alatt vagy esernyő nélkül végiglüktetett velük a különböző ritmusokban. Fergeteges este volt.
A Tüzijátékot követő koncertet , amelyet nagyon sokan vártak, hiszen a volt Edda tagok élő műsora lett volna -"Zártosztály" néven fut most a banda- teljes egészében elmosta az eső, sokak szomorúságára.
Mindezek ellenére remek rendezvénysorozatot tudhatunk magunk mögött és ismét bebizonyosodott, hogy a jó összhang a munkában megtermi gyümölcsét. Mert ez nem csak a zenére igaz, hanem mindenre, ami mások örömére szolgál.
Viszlát Pataji Ősz! Találkozunk jövőre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése