Kisvárosi séta - Dunapataj

Nem tudom ki, hogy van  vele, de én nagyon  szeretek sétálni patajon (ha persze módom van rá), sokszor inkább rohanásnak tűnik, de mégis nagyon jó róni az utcákat. Szeretem a régi épületek varázsát, ahogy letűnt idők emlékeit őrzik, ilyenkor képzeletem visszatekint és ha halványan is, de felsejlenek rég eltávozott idősek avagy ifjak arcvonásai.
Nézem a megszépült épületeket, a pompás tereket és az jár a fejemben:

Hej, ha láthatnák micsoda szépség fakadt a poros vagy éppen kietlen utcák helyén!
Persze lenne, aki hiányolna ezt vagy azt, vagy másképp alakított volna dolgokat.  De ismerjük a régi  mondást:
Nem lehet mindenkinek  megfelelni!
Hozzáteszem nem is kell!

Minden egyes alkotás avagy átalakítás tükrözi megálmodója egyéniségét.
De ami igazán fontos: a tenni akarás ténye. Az a mentalitás, ahogy településünket az építő és szépítő emberek ragyogóvá teszik, ők ugyanis a nagy "álmodozók" és a mégnagyobb megvalósítók. Minden időben születtek ilyen alkotók és kitartásukkal , odaadásukkal beírták magukat Dunapataj történelmének lapjaira. Neves és névtelen "harcosok" ők, akik fáradtságot nem sajnálva, kritikát ,értetlenséget elviselve haladtak rendületlenül a fejlesztés útján.

Dunapataj szépséges kisváros, megihlette a lelkemet és így jött létre ez a videó is.
Dícsérje mindazok munkáját, akik tetteikkel gazdagították lakhelyünket!
Legyen áldás rajtuk mindörökké!  A nemzedékek pedig hordozzák őket jó emlékezetükben!

A videó zenei alapjául a La Mancha lovagja Lehetetlen álom c. dalát választottam a méltán népszerű Il Divo együttes előadásában.

A dal magyar szövege így szól:

Lehetetlen álom

Álmodni a lehetetlen álmot,

Harcolni a verhetetlen ellenfél ellen,

Tűrni az elviselhetetlen bánatot,

Elfutni oda, ahová a bátrak nem mernek.

Helyrehozni a helyrehozhatatlan rosszat,

Sokkal jobbnak lenni nálad,

Próbálkozni, mikor karjaid túl fáradtak,

Elérni az elérhetetlen csillagot.

Ez az én küldetésem, követni az a csillagot,

Nem számít milyen reménytelen, nem számít milyen messze van.

Hajlandónak lenni adni, mikor nincs más, ki adna,

Hajlandónak lenni meghalni, hogy a becsület és az igazság élhessen.

És tudom, ha én leszek egyedül hűséges ehhez a dicsőséges küldetéshez,

Szívem békés lesz és nyugodt, mikor pihenni térek.

És a világ jobb lesz ettől,

Az az ember, kit lenéztek, és sebekkel borítottak

Még mindig küzd utolsó csepp bátorságával,

Hogy elérje az elérhetetlen csillagot.